I. A kezdetektől a Bernadotte-házig
Svédország történelmi országrészei: Götaland = Gótország, Svealand = a tulajdonképpeni Svédföld, Norrland = az északi föld, Österland = Keleti föld, a mai Finnország
A legendák kora és a svéd középkor
A svéd monarchia eredete a legendák világába vész. Az óskandináv
alapnyelven (svédül: Fornnordiska)
a 12-14. században a mai Norvégiában és Izlandon megírt több király-saga mondja el az
északi népek, így a svédek királyainak történetét, de egészen a 6. századig
semmi biztosat nem lehet tudni ezekről, bár Tacitus már az 1. században arról
ír, hogy a svédeknek (Tacitusnál: Sveones)
királyaik vannak. A 6. századtól kezdve már több forrás utal egyes királyokra,
így azok talán még nem teljesen a legendák körébe tartoznak. A svéd elő-történelem
a 9-10. században vált át írott forrásokkal igazolható történelemmé. Az első
teljesen bizonyosan létező király a Győzelmes Erik (svéd: Erik Segersäll) (970-995),
majd a fia Olof Skötkonung
(995-1022) tehát a magyar államalapítás kortársai voltak és ők vették fel a
kereszténységet is. Az addig külön létező két országrészt, a svéd földet (svéd:
Svealand) és gótföldet (Götaland) Olof egyesítette. A későbbi
királyok uralkodási idejét és a tényleges uralmának időszakát homály fedi. A
12. században két klán, az Erik és a Sverker klán vetélkedett a hatalomért,
felváltva adva királyt és ténylegesen uralkodó klikkeket, míg egy harmadik klán
be nem házasodott az Erik-klánba és megalapította a Folkunga-dinasztiát (másképp: Bjelbo ház, svédül: Bjälboätten). A
dinasztia-alapító Valdemar Birgerson (uralkodás: 1250–1275),
a Stockholmot megalapító hires Birger
jarl (kb. kormányzó) fia volt. A Folkung-ház beli királyokat a 15. században a
kalmari unió dán-svéd-norvég királyai követték.
Balra fent: Győzelmes Erik az első történelmi svéd király hódol Odin istennek,
jobbra fent: Valdemar Birgersson, a Folkunga ház első királya, lent: Haakon Magnusson király egyesített svéd-norvég címere
jobbra fent: Valdemar Birgersson, a Folkunga ház első királya, lent: Haakon Magnusson király egyesített svéd-norvég címere
A svéd nemzetállam: a Vasa dinasztia műve
A modern svéd nemzetállamot a 16. században teremtette meg az első
Vasa-dinasztiabeli svéd király, I. Gusztáv (1496-1560, uralkodás:
1523-1560), aki nemcsak az örökletes abszolút monarchiát teremtette meg, hanem
annak egyik lépéseként keresztülvitte a lutheránus reformációt, szakított
Rómával és elkobozta az egyházi javakat (akkoriban a termőföldek több mint
20%-a egyházi kézen volt). Ebben az időszakban született az a svéd király-lista
is, mely a svéd királyok származását Magógra, Jáfet fiára vezette vissza, ezzel
is igazolva a svéd trón ősiségét. (Úgy látszik, nemcsak Ady Endre volt Góg és
Magóg leszármazottja …) Ennek a listának az alapján az akkori királyok, XIV. Erik és IX. Károly magas sorszámot vettek fel, a korábbi uralkodók meg
ennek megfelelően utólag kaptak „sorozatszámot”, noha annak idején nem sorszám
szerint, hanem atyai néven emlegették őket (pl. I. Gusztávot kortársai Gustav Eriksson néven emlegették). (Károly
valójában a harmadik ilyen néven uralkodó svéd király volt.)
I. Gusztáv svéd király
Zsigmond svéd király (lengyel királyként: III. Zsigmond)
A lengyel rendek Báthori István halála után a svéd Vasa Zsigmond herceget
választották királynak (1587), aki 1632-ig ült a lengyel trónon, megalapítva
ezzel a Vasa ház lengyel – katolikus – ágát, mely 1668-ig uralkodott a
lengyel-litván unióban. A katolikus Zsigmond apja (III. János) halála után
megörökölte a svéd trónt is (1594) és Svédországot megpróbálta egy régens útján
Varsóból kormányozni. A protestáns svéd rendek azonban, nem kis részben a régensherceg,
a király nagybátyja, a későbbi IX. Károly befolyására 1599-ben megbuktatták
a katolikus királyt. (Zsigmond további éveit alapvetően meghatározta a vágy,
hogy visszatérhessen a svéd trónra.) Károlyt halála után a harmincéves háború
protestáns hőse II. Gusztáv Adolf (1611-1632) követte a trónon.
A svéd nagyhatalmai törekvések kora: II. Gusztáv Adolftól XII. Károlyig
II. Gusztáv Adolf svéd király
A Svéd Birodalom (1611-1718)
XII. Károly svéd király
II. Gusztávtól XII. Károlyig – 1611-1718-ig - tart a svéd nagyhatalmi
terjeszkedés időszaka, a Svéd Birodalom kora. Gusztáv 1632-ben elesett a
lützeni csatában, vele férfiágon kihalt a Vasa ház svéd ága. (A lengyel ág János
Kázmér királlyal halt ki 1672-ben.) Gusztávot lánya, a legendás Krisztina
követte (1632-1654), aki hatévesen lett királynő. Katolikus szimpátiái miatt
1654-ben lemondott és Rómába költözött. (Az egyetlen svéd uralkodó, aki a Szent
Péter bazilikában nyugszik.)
A gyermektelen, soha férjhez nem ment Krisztinát unokaöccse, IX. Károly
unokája, a bajor Wittelsbach-ház pfalz-zweibrückeni
mellékágáből származó X. Károly Gusztáv (1654-1660) lépett
a svéd trónra. Az ő idejére esik a lengyelországi svéd hadjárat, az Özönvíz (amelyet Henryk Sienkiewicz
nagyszerű trilógiájának középső részében örökített meg). A hosszan uralkodó dán
királyi házakkal ellentétben a svéd történelem a rövid életű dinasztiák
történelme: a pfalz-zweibrückeni dinasztia svéd ága (1654-1720) a harmadik
királlyal, a gyermektelen XII. Károllyal kihalt és vele elmúlt
a svéd történelem birodalmi terjeszkedő korszaka is (1611-1718). Károlyt húga, Ulrika
Eleonóra (1718-1720), majd annak férje a hessen-kasseli őrgróf fia, I.
Frigyes (1720-1751) követte. Frigyes kötötte meg az oroszokkal a svéd
nagyhatalmi törekvéseket vereséggel lezáró nystadti békét (1721), mely véget
vetett a Svéd Birodalomnak és utat nyitott az új északi nagyhatalomnak,
Oroszországnak. A katasztrofális eredménnyel végződő Északi Háború
eredményeképpen a tényleges politikai hatalom a királytól a rendi országgyűléshez
került. Ezt a parlamentáris fél évszázadot hívják a svéd történelemben a
Szabadság korának (1718-1772, svédül: Frihetstiden).
A holstein-gottorpi dinasztia: a Szabadság korától a svéd abszolutizmusig
Adolf Frigyes
III. Gusztáv (1771-1792)
(az "Álarcosbál" c. Verdi opera eredeti főszereplője
IV. Gusztáv Adolf
a számüzetésbe küldött svéd király
a számüzetésbe küldött svéd király
XIII. Károly
A gyermektelen királyi pár utódjául a svéd rendek Adolf Frigyes holstein-gottorpi herceget választották trónörökösnek
(1743), aki anyai ágon mind Vasa I. Gusztávnak, mind pedig X. Károlynak
leszármazottja volt, miközben unokaöccsét, Károly Péter Ulrik herceget, Nagy
Péter orosz cár unokáját a nagynénje, Erzsébet cárnő tette örökösévé. Adolf
Frigyes király (1751-1771) gyengének bizonyult, a rendi országgyűlés
különböző frakcióinak játékszere volt. Örököse, III. Gusztáv 1772-ben egy
államcsínnyel kicsavarta a rendek kezéből a politikai hatalmat és nagybátyja,
Nagy Frigyes porosz király és a felvilágosult abszolutizmus korának ihletésére,
királyi autokráciát vezetett be, amely 1809-ig, az akkor elfogadott új
alkotmányig (svédül: Regeringsformen) állt fenn. III. Gusztáv sok fontos reformot
vezetett be, egyenjogúsította a katolikusokat és a zsidókat, lényegében
eltörölte a halálbüntetést és a kínvallatást és gazdaságpolitikáját a gazdasági
liberalizmus vezérelte. Alapítója volt a Svéd Akadémiának, a Svéd Királyi
Operának és Balettnek. III. Gusztáv 20
év uralkodás után egy nemesi összeesküvésnek esett áldozatául. 1792. március
16-n a stockholmi operában agyonlőtte egy merénylő. A seb nem volt halálos, de
elfertőződött, és a király 13 nappal később meghalt. A III. Gusztáv elleni
merénylet alapján készült Verdi Un ballo
in maschera (Álarcosbál) című operája, melyet az osztrák cenzúra miatt
kellett átírni a bostoni verzióra, amelyben nem a svéd király, hanem egy fiktív
bostoni kormányzó, Richárd gróf a merénylet áldozata. Az új király a 14 éves
fia, IV.
Gusztáv Adolf lett (1792-1809), akit a Finnország elvesztésével járó
katonai vereség (1809) után katonai puccsal lemondattak a gyermektelen nagybátyja,
III. Gusztáv öccse javára, aki XIII. Károly néven lépett trónra
(1809-1818), nagyon korlátozott hatalommal. A megbuktatott király külföldre
távozott, s 1837-ben nagy szegénységben halt meg. Fia Gustav Vasa herceg az osztrák-magyar hadseregben szolgált
altábornagyként, vele férfiágon kihalt a Holstein-Gottorp dinasztia svéd ága.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése