Óbuda

A mai Óbuda végeláthatatlan panelházak sora, 50-60 éve pedig romantikus macskaköves utcák, barátságos kisvendéglők és szegénységet sugárzó vizes földszintes házak halmaza volt. 5-600 éve viszont a középkori Magyarország központjának, az Esztergom, Visegrád, Óbuda / Buda és Székesfehérvár négy- vagy ötszög, a Medium Regni egyik sarka. Királynéi vára, hatalmas gótikus templomai éltek együtt a római múlt még felszínen látható emlékeivel. (A katonavárosi amfiteátrumot akkoriban Kurszán váraként ismerték és erődként használták.)

Buzás Gergely, építész és régész, a visegrádi múzeum igazgatója, s a magyar középkor újraálmodója rövid filmen mutatja be a 14. századi Óbuda legfontosabb épületeinek virtuális rekonstrukcióját.

Füzér vára

A zempléni Füzér község melletti sziklabércen álló vár, közel a mai szlovák határhoz, a mai országterület egyik legromantikusabb vára. A 17. század óta romos vár feltárása és helyreállítása pár éve megkezdődött. Elkészült többek között a vár és a várkápolna digitális rekonstrukciója is.

Az újraálmodott magyar középkor: Pécs

A középkori Pécs legjelentősebb épületeit mutatja be ez a kisfilm, egy másik pedig a székesegyház 14. sz. végi állapotának virtuális rekonstrukcióját.

Az újraálmodott magyar középkor: Zirc

A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt. A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott. 

1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.

A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. 1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.

1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.

A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.

1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.

(A Zirci Apátság honlapján megjelent szöveg kivonata.)

Az apátság honlapján megtalálhatóak az ásatásokkal, a rekonstrukcióval és a digitális rekonstrukcióval kapcsolatos tanulmányok.

 A mai állapot

 A barokk apátság

 A középkori apátsági templom

 Készül a mai állapot makettje

A középkori templom oldalfala

 Az egyes építészeti elemeket 3D-s nyomtatóval műgyantából nyomtatták

 A középkori templom elkészült makettje

 Virtuális rekonstrukció: a szentélyrekesztő és a népoltár a déli mellékhajóból

 Készül a virtuális rekonstrukció

- a szerzetesi kórus keletről és felülről

 A laikus testvérek termének boltozata

A laikus testvérek terme

Időutazás: a pécsi dominikánus kolostor

A pécsi dominikánus kolostor létezéséről is kevesen tudnak, helyéről még annyian sem. Az "Archeologia - Altum Castrum Online Magazin", a visegrádi Mátyás Király Múzeum internetes folyóirat rövid összefoglalót közöl a rekonstrukcióról, ahol a rekonstrukcióról szóló tanulmány is megtalálható, illetve a digitális rekonstrukciót elkészítő Pazirik Kft. honlapján egy rövid film, egy virtuális időutazás.

A pécsi dominikánus templom virtuális rekonstrukciója- a belső nyugat felől keletre tekintve: elöl a hajó, középen a szentélyrekesztő, mögötte a szerzetesi kórus és a szentély

Az újraálmodott magyar középkor

A magyar középkor legfontosabb alkotásai ma romokban hevernek, alapfalaik vannak meg (mint a fehérvári bazilika esetében), vagy még annyi se (mint a régi esztergomi érseki székesegyház elbontott épülete). Az eredeti épületek gazdagságát, azok fizikai valóját már nem lehet újrateremteni, de a digitális grafika segítségével 3D-s rekonstrukciókon sorra születnek újjá a magyar középkor csodái.

A SziMe3D Kft, a Humansoft Kft. és a Pazirik Informatikai Kft. munkatársai - Balogh András és Fehér András projektvezetők és kollégái - egy külön örökségvédelmi program - a SziMe3DAR projekt keretében 3D-s szkennelési technológiával felmérik a megmaradt kőtöredékeket és azoknak alapján újrarajzolják a rég elpusztult épületeket.

Munkájuk során:

- felmérték a fehérvári Nagyboldogasszony prépostság templomának, a királyi bazilikának gótikus boltozattöredékeit és annak alapján rekonstruálták a boltozatot, majd a belsőt is.

- a 19. századi "újjáépítés" során a középkori pécsi székesegyházat földig rombolták és a helyére egy megálmodott neoromán templomot emeltek. Akkor pusztult el a középkori bazilika késő gótikus hálóboltozata is. A projekt keretében felmérték a megmaradt boltozat-töredékeket, újrarajzolták a boltozatot és elkészítik majd a templom 16. század elejei állapotának rekonstrukcióját is.

A projekt honlapján még sok más rekonstrukciós látható.

A Pazirk Kft. saját munkája volt a zirci program, melynek során rekonstruálták a zirci ciszterci apátság középkori templomát és a kolostor épületeit, valamint a simontornyai vár digitális rekonstrukciója is, melyek a többi rekonstrukcióval együtt a holnapon, illetve a kft. fészbukos oldalán is megtalálható.

Kedvcsinálónak, a zirci rekonstrukció:

A székesfehérvári királyi bazilika

A magyar Westminster és a magyar Saint-Denis, vagyis a fehérvári királyi bazilika csak alapfalaiban maradt ránk. A maradványokat bemutató romkertről, a templom kutatástörténetéről remek összefoglaló van a fehérvári Szent István Király Múzeum honlapján.

A bazilika alaprajza - Kralovánszky Alán és Biczó Piroska ásatásai nyomán rajzolta Szabó Zoltán

A bazilika rekonstruált alaprajza az építési periódusokkal

A bazilika késő gótikus építéstörténetéről:

"A Szent István király által alapított székesfehérvári Szűz Mária-prépostság bazilikája a középkori magyar királyok legkedveltebb, bár nem kizárólagos temetkezőhelye volt. Mátyás is kiemelten kezelte ezt a templomot, erre utalnak az írott források (Bonfini, Tubero), s legitimációja okán nemcsak magának, hanem apjának és bátyjának, Lászlónak is mauzóleumot kívánt itt emeltetni, a családi reprezentáció dinasztikus szintre emelése céljából, ugyanúgy, ahogy a három Hunyadi a budai királyi palota (díszudvari) szobraiban is megjelenik. Mátyás saját (és alighanem apja és bátyja) síremlékének elkészítésével Giovanni Dalmatát bízta meg. A bazilikai építkezéseket az 1480-as évekre tehetjük. Egy 1483-ban kiadott, Nagylucsei Orbán kincstartótól származó oklevél arról számol be, hogy Kassa szabad királyi város ólmot biztosított a templom fedéséhez. Mátyás sokszor kifejezte elégedetlenségét a pápával szemben, hogy az egyházfő nem támogatja a bazilika átépítését, amely az 1485-ös és 1490-es búcsúengedélyekben végül mégis megvalósult. Mátyás halála idején még sem síremlékének készítése, sem a templom átépítése nem fejeződött be. 

A múlt század vége óta több szakaszban folyó, máig sem befejezett ásatások mindmáig nem tudták a bazilika alaprajzát tisztázni. A megmaradt kőanyagot illetően még nagyobb a káosz, hiszen sok darab provenienciája sem tisztázott, sőt a bazilika és a prépostság kőanyaga teljesen összekeveredett a város egyéb területeiről származó töredékekkel. Az írott források és az alapfalak alapján az a legvalószínűbb, hogy a Mátyás-korban a háromhajós bazilika jelentős bővítése folyt az addigi várfalon túlnyúló új csarnokszentéllyel, s a munka csak a Jagelló-korban fejeződhetett be. 

A bővítmény padlóvonalát a maradványok szintviszonyai alapján a bazilika szintjénél némileg magasabban alakították ki, s mocsaras terület miatt mélyen alapozták. A szentélykörüljáróhoz minden bizonnyal (talán téglalap formájú) kápolnakoszorú csatlakozott, amelynek kontúrjából a középső tengelykápolna poligonális záródásával kilépett. Papp Szilárd azonban kizártnak tartja, hogy e kápolnába akarták volna Mátyást temetni, az analógiák alapján ez inkább Mária-kápolna lehetett. Ugyanakkor az új szentély funerális funkciója a korabeli reneszánsz példák átvételére utal, ilyen például a firenzei Cosimo de'Medici szándéka, hogy síremléke az új San Lorenzo négyzeti kupolaterébe kerüljön. Székesfehérvárott az új szentélyben a Hunyadi-síremlékek koncepcióját alighanem Giovanni Dalmata alakította ki. 

Az új szentélyt késő gótikus hálóboltozat fedte, amelynek egy része Bonfini szerint 1490-ben már készen állt. A megmaradt töredékek legnagyobb hányadát nyíláskeretek alkotják, amelynek szinte kizárólag késő gótikusak. Marosi Ernő már rámutatott a királyi műhely többi, hasonló épületelemével való rokonságára: a pálcatagos, szemöldökköves, gazdag áthatásokkal kialakított nyílások Pesten, Budán és máshol is megjelennek. Találtak reneszánsz nyíláskeretelemet is. A megmaradt boltozati bordatöredékek egyszerűbb hálóboltozatra utalnak, köztük fecskefarkas indításúak is vannak."

(Forrás: A KÉSŐ GÓTIKUS KIRÁLYI MŰHELY EGYHÁZI ÉPÍTKEZÉSEI: SZÉKESFEHÉRVÁR, BUDASZENTLŐRINC, PANNONHALMA, PEST, KOLOZSVÁR)