a stockholmi Királyi Palota országgyűlési termében, 1973-ban
A francia forradalom évfordulóján megnyitott blogomat nem a politikának, hanem a francia forradalmi pusztítás és általában a haladás nevében elpusztitott kulturkincseknek akarom szentelni. A kép azonban nem lenne teljes, ha nem mutatnám be a nyugati civilizáció és az orosz világ elpusztított kincsei mellett, mindazt a csodát, ami fennmaradt, vagy amit nagy gonddal újjáteremtettek a pusztítás után.
2010. december 4., szombat
Királyok és királynők koronázás nélkül ...
a stockholmi Királyi Palota országgyűlési termében, 1973-ban
2010. november 27., szombat
Az aacheni dóm
Balra, a kupolás barokk épület a magyar kápolna
keresztmetszete a Karoling-kori állapotnak megfelelően (fent és jobbra lent), a gótikus kórus hozzáépítése előtt
A Karoling-kori nyolcszögletű palotakápolna, vagyis az oktogon.
A háttérben a gótikus kórus ragyog, a mennyezetről belógó hatalmas bronz csillár Barbarossa Frigyes császár ajándéka
Nagy Károly trónusa az emeleti galérián, az egykori főoltárral szemben.
Hasonló trónus lehetett a székesfehérvári királyi bazilikában is.
Az 1970-es években kialakított új oltártér
a Karoling palotakápolna eredeti földszinti "nép"-oltárának helyén
A hatalmas késő román stílusú bronzcsillár 12 tornya a mennyei Jeruzsálem 12 tornyát idézi
A késő gótikus kórus ragyog a szines üvegablakokon át besütő napfényben.
Jól látszik a dóm négy fontos kincse: jobbra elől a Mária ereklytartó (Marienschrein), balra hátul a Nagy Károly ereklytartó (Karlsschrein), előtte a sas alakú gótikus felolvasó pult, fent pedig a Mária képe, a "Napba öltözött asszony"
Az új "szembemiséző" oltár dísze egy román stílusú oltárelőlap (antipendium).
Mögötte a Mária-ereklytartó.
A Mária-ereklyetartó (lent)
A 14. század közepétől alakult ki az a szokás, hogy az aacheni nagy zarándoklatokat csak 7 évenként tartják, és ekkor július 10. és 24. között az ún. 4 nagy ereklyét (Szűz Mária köpenye, Jézus csecsemőkori pólyája, a kendő, amelyen Keresztelő Szent János levágott feje nyugodott, valamint az a kendő , mely a keresztfán függő Jézus ágyékát fedte) a búcsú előtti és utáni 7-7 napon a dóm toronygalériájában nyilvánosan bemutatták. Év közben ezeket az ereklyéket a 13. században készült Mária-ereklytartóban őrzik.
Nagy Károly 81-ben halt meg, s a palotakápolnában, ma már ismeretlen helyen temették el. A legenda szerint, III. Ottó császár felnyittatta a sírt, s a birodalom-alapító testét trónon ülve, épen találta meg, épp csak az orra hiányzott, amit arannyal pótoltak. Jó kétszáz évvel később, Barbarossza Frigyes megkisérelte szentté avattatni Nagy Károlyt, a pápaság nem ismerte el a szentté avatást. Mindenesetre, Nagy Károly sírját újra felnyitották, s maradványait abban az ereklyetartóban helyezték el, ami ma a dóm gótikus kórusának központjában van.
A Károly-ereklyetartó (Karlsschrein)
Németországban a háborús pusztitások ellenére, hihetlen műkincsek maradtak fent a birodalom korai évszázadaiból, amelyeknek francia és angol megfelelőit a forradalom és a reformáció mind elpusztították.
A dóm szószékét Szent II. Henrik császár, Szent István magyar király sógora ajándékozta
A "Napba öltözött asszony" a Jelenések könyvének egyik legerőteljesebb kijelentése, ami számtalan fantasztikus alkotásra ihlette a művészeketA dóm német nyelvú honlapja: http://www.aachendom.de/index206-0.aspx
2010. november 21., vasárnap
A toulouse-i jakobinus konvent és Aquinoi Szent Tamás
2010. november 15., hétfő
Koronák a müncheni Residenz kincstárában
Az angol vagy pfalzi korona a 14. sz. végén Angliában készült, s III. Eduárd vagy II. Richárd felesége, Csehországi Anna tulajdonában állhatott. Leánya, Blanka hercegnő 1402-ben III. Lajos pfalzi választó felesége lett, s a koronát hozományként hozta, a pfalzi kincsekkel Heidelbergbe, s 1782-ben a pfalzi Wittelsbachok kincseivel együtt került a müncheni Residenz kincstárába. Mivel a középkori angol monarchia koronázási jelvényeit a polgárháború alatt elpusztították, ma ez a varázslatosan szép hercegnői vagy épp királynéi korona a legrégibb fennmaradt angol korona.
2010. november 7., vasárnap
FALANSZTER - a rombolás évszázadai
http://falanszter.blog.hu/
Remek cikkek, képek a tervezett, de soha meg nem valósult moszkvai felhőharcolókról, a Szovjetek Palotájáról, valamint a berlini Népcsarnokról!
2010. október 31., vasárnap
A párizsi Cité királyi palotája és nagyterme
Párizs a 16. század végén
(Braun-Hogenberg, Civitates Orbis Terrarum)
A Cité királyi palotája Berry herceg hórás könyvéből
(Jobboldalt a Sainte-Chapelle, tőle balra,
a kerek torony után a Grande-salle kettős tetőszerkezete)
Fent: La salle de gens, a fennmaradt alsó terem, lent: Grande-salle, az egykori nagyterem
Egy fennmaradt kéthajós nagyterem: a blois-i kastély nagyterme
A nagyterem
A nagyterem fűtése sokáig egy egyszerű nyílt tűzhely volt a terem közepén, ahonnan a füst hosszas gomolygás után a tetőszerkezetbe épített füstelvezető tornyon át távozott. Később, már a 14-15- században épültek hatalmas kandallók a termek fűtésére, de egy sokszor 50-60 méter hosszú, 15-20 méter széles és ugyanolyan magas termet télen egyszerűen lehetetlen volt kifűteni. Így a téli időszakban az udvar is inkább a jobban fűthető, kisebb emeleti helyiségekben élt.
Az 1700-as évek végére a nagyterem már elvesztette jelentőségét. A központi királyi hatalom megerősödése következtében a kisebb nemesek már nem álltak valamelyik nagyúr szolgálatába, hogy így elnyerjék a védelmét. Ahogy a társadalmi szakadék növekedett az úr és szolga között, úgy kevesebb ok lett arra, hogy együtt étkezzenek, így a szolgák eltűntek a nagyteremből. Sőt, több helyen a szolgák nem használhatták ugyanazt a lépcsőt, mint az uraság. (Ez a budapesti régi bérházakban is így van, ezek a körfolyósó végén található egykori cselédlépcsők.)
A szerencsésebb sorsú nyugat-európia országokban számtalan uralkodói, főpapi és főnemes vagy akár nemesi rezidencia nagyterme maradt fent, s még többről vannak használható ábrázolások, míg kelet-európában sokkal kevesebb, hazánkban – a mai államterületen – pedig egy sem maradt épségben, de jó pár ilyen teremből maradtak jelentős részletek, s azoknak alapján jól rekonstruálható milyen termek is állhattak a magyar királyok és főpapok palotáiban és váraiban.
2010. október 5., kedd
2010. június 8., kedd
II. Erzsébet koronázása
A BBC videón, szerkesztve kiadta a koronázási szertartás felvételét, melynek narrátora Laurence Olivier volt, s amelyet lényegében teljes egészében - 7 részletben - feltettek a youtube-ra.
A linkek ezekhez az egész bizonyosan történelmi felvételekhez:
I. rész. http://www.youtube.com/watch?v=LxuYJ1Udm5E&feature=related
II. rész: http://www.youtube.com/watch?v=ORMN48SdQJE&feature=related
III. rész: http://www.youtube.com/watch?v=ZwzOHVx8LV8&feature=related
IV. rész: http://www.youtube.com/watch?v=cBQ3E_Yss6E&feature=related
V. rész: http://www.youtube.com/watch?v=Vbg8R-88nvM&feature=related
VI. rész: http://www.youtube.com/watch?v=X8hDPGPV-k0&feature=related
VII. rész: http://www.youtube.com/watch?v=4HAXgmeXglk&feature=related
2010. február 9., kedd
A budai királyi palota - 2010-ben
1. Az újjápítés során megszüntették a Szent György térről nyíló főbejáratot (az alaprajz és a kép bal széle), mely a kocsiáthajtón keresztül előbb a ruhatár terembe, majd egy előcsarnokon át a nagy táncterembe vezetett. Az alaprajzon jól látszik, hogy a legészakibb épületszakasz keskenyebb volt, mint annak az udvar déli oldalán levő tükörképe, mert a díszzudvart nyugatról (az alaprajz és a kép alsó része) a királyi istálló hatalmas tömbje határolta. A királyi istállót 1954-55 körül lebontották, s a legészakibb szárnyat mintegy egyharmadával kibővítették, s az épületszárny főbejáratát a Szent György térről a díszudvarra helyezték át. Az épületszárnyban először a Munkásmozgalmi Múzeum (igazi Kádár-korszakbeli magyar abszurd), majd a Ludwig Múzeum volt, ma pedig a Nemzeti Galéria kiállítóterei vannak.
2. Jelentősen átépült a díszudvarra nyíló középső épületszárny is, illetve maga a díszudvar. (A képen narancs színnel jelölt tömb jobboldala.) Megszűnt az északi szárny kocsilehajtója, s a teljesen átépült a nagy táncterem tömbje, egy változatos, késő ekletikus oszlopsor helyett, egy visszafogott olaszos barokk oszlopsor épült.
3. Beépült a kupola mögötti udvar - ma ez a Nemzeti Galéria fő-lépcsőháza -, illetve a III. Károly- féle épületszárny udvara - ma ez a Budapesti Történeti Múzeum belső udvara -, valamint a kriszinavárosi épületszárny - az Országos Széchényi Könyvtár épületének - két belső udvara.
"A múltat végképp eltörölni ...."
Az újjáépítésnek nevezett átépítés és pusztítás mértékét a következő két kép drámai erővel mutatja. Az elsőt az OSZK honlapjéról szedtem le, s a könyvtár épületének keresztmetszetét ábrázolja. Nem hiszem, hogy bármiféle kommentárt igényelne ...
A második képet én magam csináltam: egymás mellé vágtam a palota 1904-es állapotát mutató alaprajzból a legdélibb épületszárny alaprajzát és a Czagány-féle könyvből a ma "E" épületnek nevezett épületszárny 1960-as években végrehajtott átépítésének tervrajzát. Ez sem igényel különösebb magyarázatot ...
A budai király palota építési periódusai - alapjrajzon
A budai királyi palota alaprajzai
1. A palota földszintje, vagyis a dunai terasz, illetve az Oroszlános udvar szintje
2. A krisztinavárosi szárny két alagsori szintje
(A számozások magyarázata a fenti képen)
2010. január 24., vasárnap
A budai királyi palota a háború után ....
Az ostrom alatt megsérült a Dunára néző teraszról a Habsburg terembe vezető neobarokk díszlépcső, a Habsburg-lépcső is. De messzemenően nem annyira, hogy annak 1963 körül történt lebontása indokolt lett volna. A lépcsőt díszítő két bronzalak - Csongor és Tünde - ma is megvan, s egy-egy gyatrán kinéző talapzaton áll, a palota homlokzata előtt.
A kupola alatti Habsburg-terem is megsérült, a mennyezet egy része is beomlott, bár a nagyobbik része még láthatóan ép, de még 15 évvel az ostrom után is sértetlenül álltak benne Sennyey Károly márványszobrai és egy hatalmas hangverseny-zongora. Ennek ellenére, 1960 után elbontották ...
A budavári Szent György tér 1945 előtt
A budai Szent György tér a középkorban a Szent Zsigmond tér nevet viselte, a téren alapfalaiban bemutatott Szent Zsigmond prépostsági templomról. A középkori Szent György tér a mai Dísz tér (eredeti német nevén: Paradeplatz) helyén volt, s az ottani Szent György templomról vette nevét. Az újkori Szent György tér középén 1850-es évek elejétől 1897-ig az egyik fő budapesti botránykő állt, a budát védő Hentzi tábornok neogótikus emlékműve. Akkor átvitték a hüvösvölgyi úti hadapródiskola udvarára, ahol Budapest ostromo idején pusztult el végleg. Ma már csak hatszögleti talapzata emlékeztet rá.
A térre nézett a Sándor grófok és a Teleki grófok budai palotája. Míg az előbbi ma is áll, s a köztársasági elnök hivatala, az utóbbit a Teleki palotából átalakított az alcsúti Habsburg főhercegek, József nádor leszármazottai budai székhelyévé átépített palotát 1965 után lebontották. A Teleki palota melletti apró copf házakat már 1900 körül eltüntették, s helyére került a Habsburg palota díszkertje, míg a Honvédelmi Minisztérium romjait az 1960-70-es években bontották el, s ma már csak a Honvédvezérkar dísztéri épületének alsó két szintje áll.