A budai királyi palota a háború után ....

Képek Czagány István könyvéből ...

A háborúban súlyosan, de nem végzetesen megsérült palota újjáépítésére az első tervek 1949-ben készültek. Kotsis Iván és Janáky István neves modernista építészek a palota legdélibb és legészakibb szárnyának megkisebbítésével, a mozgalmas tetőidomok helyett részben lapostetővel, a sokat vitatott kupola helyén egy az egykori csillagvizsgáló tornyot utánzó felépítménnyel. Akkor már folyamatban volt a középkori maradványok feltárása, s a helyreállítási terv azoknak a bemutatásával is számolt.

Az ostrom alatt megsérült a Dunára néző teraszról a Habsburg terembe vezető neobarokk díszlépcső, a Habsburg-lépcső is. De messzemenően nem annyira, hogy annak 1963 körül történt lebontása indokolt lett volna. A lépcsőt díszítő két bronzalak - Csongor és Tünde - ma is megvan, s egy-egy gyatrán kinéző talapzaton áll, a palota homlokzata előtt.

A kupola alatti Habsburg-terem is megsérült, a mennyezet egy része is beomlott, bár a nagyobbik része még láthatóan ép, de még 15 évvel az ostrom után is sértetlenül álltak benne Sennyey Károly márványszobrai és egy hatalmas hangverseny-zongora. Ennek ellenére, 1960 után elbontották ...

A palota legdélibb épületszárnya - ahol ma a Budapesti Történeti Múzem található - volt a hatalmas épülettömb legrégibb része, még III. Károly király idején, a 18. sz. elején épült. Földszintjének boltozatos terei átvészelték az ostromot, de a 60-as évekban azok is a bontócsákány áldozatai lettek.

A kibelezett palotaszárnyban ma nagy, egybenyitható kiállítóterek vannak, s semmi nem emlékeztet az egykori térszerkezetre.

A királyi palota épületéhez hasonlóan, a királyi istállók is súlyosan megsérültek, s a maradványokat már az 1950-es évek közepén elbontották.

A budavári Szent György tér 1945 előtt

Képek Czagány István könyvéből ...

A budai Szent György tér a középkorban a Szent Zsigmond tér nevet viselte, a téren alapfalaiban bemutatott Szent Zsigmond prépostsági templomról. A középkori Szent György tér a mai Dísz tér (eredeti német nevén: Paradeplatz) helyén volt, s az ottani Szent György templomról vette nevét. Az újkori Szent György tér középén 1850-es évek elejétől 1897-ig az egyik fő budapesti botránykő állt, a budát védő Hentzi tábornok neogótikus emlékműve. Akkor átvitték a hüvösvölgyi úti hadapródiskola udvarára, ahol Budapest ostromo idején pusztult el végleg. Ma már csak hatszögleti talapzata emlékeztet rá.

A térre nézett a Sándor grófok és a Teleki grófok budai palotája. Míg az előbbi ma is áll, s a köztársasági elnök hivatala, az utóbbit a Teleki palotából átalakított az alcsúti Habsburg főhercegek, József nádor leszármazottai budai székhelyévé átépített palotát 1965 után lebontották. A Teleki palota melletti apró copf házakat már 1900 körül eltüntették, s helyére került a Habsburg palota díszkertje, míg a Honvédelmi Minisztérium romjait az 1960-70-es években bontották el, s ma már csak a Honvédvezérkar dísztéri épületének alsó két szintje áll.

A budavári Szent György tér 1890 előtt, Ybl Miklós rajzán. Előtérben a királyi istállók épülete, tőle balra a Teleki palota, mögötte a HM, majd a Várszinház, majd jobbra a Sándor palota ma is álló épülete

A királyi istállók neobarokk stílusban átépített épülete (fent és lent). A fenti képen a háttérban az egykori Teleki palota, immár Habsburg főhercegi palotává átépítve

A királyi udvar istállóihoz fedett lovarda is tartozott, melyet neobarokk stílusban Hauszmann tervezett meg (lent, a felső kép). Előtte állt Vastagh György nagyszerű Lófékező c. szobra, mely ma a felső palotaudvaron áll. Az istállók és a palota között állt az udvari őrség épülete (lent, alsó kép).

A királyi lovarda hatásos fatetőzetét Thék Endre műhelye készítette

A budai vár - képek az újkori királyi palota múltjából III:

Képek Czagány István, A budavári palota című könyvéből (Budapest, 1966)

A palota krisztinavárosi szárnya - a mai megjelölés szerint, az Országos Széchényi Könyvtárnak helyet adó F épület - már Ybl Miklós tervei szerint megépült, de belső terei inkább Hauszmann ízlését tükrözték. Eredeti célja a nagyszámú Habsburg főherceg, illetve az uralkodói vendégek elszállásolása volt a remélt nagy udvari ünnepségek idején. 1920 után Horthy kormányzó rezidenciája, a kormányzói kabinetiroda, s annak munkatársainak szolgálati lakásai foglalták el a hatalmas, a várfalakat áttörő épületet.

A díszlépcsőház (fent) helyén ma az OSZK főlépcsőháza áll, hasonló arányokkal, de díszeitől teljesen megfosztva, fehér gipszkarton falakkal, vörös márvány padlóburkolattal.

A Dunára néző Habsburg terem mellett, a krisztinavárosi szárny első emeletén a Szent István terem (fent) és a Mátyás-terem (lent) volt hivatva megjeleníteni a magyar történelem folyamatosságát.

A palota egyik emeleti folyósóján a kandallódísz Andrássy Gyula mellszobra volt (lent), míg a másik hasonló folyosón Deák Ferencé, mindkettő Zala György alkotása.

A budai vár - képek az újkori királyi palota múltjából II.

Képek Czagány István, A budavári palota című könyvéből (Budapest, 1966)

A palota belső terei

A Habsburg-terem volt az épület dunai-frontjának legközepén, a kupola alatt. A két emelet belmagasságú terem Dunára néző oldalán három ajtó vezetett a teraszra, onnan pedig a Habsburg-lépcső a várkertbe. Mennyezetfreskója Lotz Károly munkája, a Habsburg-ház dicsőségét hirdette. A márvány mellszobrok a palotai építőit, III. Károlyt, Mária Teréziát, Ferenc Józsefet és nejét, Erzsébet királynét ábrázolták, Sennyey Károly szobrászművész alkotásai.

A Mária Terézia-korabeli palota diszterme - a trónterem - az u-alakú belső díszudvarra nézett, mely ma az Oroszlános udvar. Eredeti barokk alakját 1892-ig őrizte, ekkor átépítették, s bővítésként egy folyósót építettek elé. Az első kép 1892 előtt készült, s az átépítés előtti állapotot mutatja, a második pedig az 1930-as években, s már az átépített változatot mutatja. Ma a palotának ez az egyetlen történeti terem, amely a mai napig fennáll, igaz jelentősen lecsupaszítva.

Az Ybl-Hauszmann-féle bővítés új dísztermet - az ún. nagy tánctermet - adta hozzá a palotához, mely az első díszudvar - a Mátyás-kutas udvar - dunai oldalán volt, a trónteremmel egy vonalban. Az első kép a nagy tánctermet is magába foglaló épületszárnyat mutatja, míg a második a nagy táncterem belsejét. A termet nemcsak táncmulatságokra, hanem díszlakomára is használták, így pl. itt tartották Eugenio Pacelli bíboros államtitkár, a később XII. Piusz pápa tiszteletére a díszvacsorát 1938-ban.

Őszintén szólva, sem a terem belseje, sem a külső megjelenése nem illett a palota eredeti visszafogott olasz-barokk stílusához, s túlságosan a 19. sz. végének bompasztikus eklektikus izlését tükrözte. Ma már semmi sincs belőle, helyén egy a vele párhuzamos trónterem arányainak megfelelő, lecsupaszított hatalmas tér van, a Nemzeti Galéria egyik kiállítótere, sok apró bronzszoborral, amely elvész a térben.

A Szent Zsigmondnak szentelt palotakápolna a kibővített épület középső szakaszában, az egyik eredeti 18. sz. belső tér volt, melyet Hauszmann valamennyire, de nem túl jelentősen, átépített. A kápolna az ostromot aránylag jól megúszta, a 60-as éveket azonban már nem élte túl, s 1960-ban lebontották. Ma már csak az altemploma van meg, benne a Habsburg nádorok és családtagjaik szarkofágjaival.

A császári-királyi lakosztályok

A 19-20. sz. fordulóján kialakított eklektikus terek mellett, a palota egészen 1944-45-ig őrizte a 18. századi palota osztrák barokk és rokokó belső tereit, aranyozott fehér falburkolatokkal és vörös falkárpitokkal.

A budai vár - képek az újkori királyi palota múltjából I.

Képek Czagány István, A budavári palota című könyvéből (Budapest, 1966)

A budai királyi palota Mária Terézia-kori épülete - a mai palota kb. déli fele -, a gödöllői Grassalkovich-kastélyra emlékeztető két manzard-kupolával (a felső a dunai homlokzat, az alsó az udvari, vagyis a mai Oroszlános udvar Duna-felőli oldala)

A királyi palota egyetemmé átalakítva. A nagyszombati egyetem 1777-ben Budára költözött, s a szinte sose használt királyi rezidenciát egyetemi célokra átalakították. Az udvari homlokzat közepén még megvan a barokk manzard-kupola, de a Dunára néző homlokzaton már elbontották, s a helyére épült az egyetem csilalgvizsgáló tornya, az egri Spekula ikertestvére. A baloldali négyszög udvarán látszik a Szent Jobb-képolna magas hagymakupolája

A királyi palota az 1850-es években (fent) és az 1890-es években (lent). A Buda ostroma (1849) idején kiégett palotát az 1850-es években helyreállították, s az 1840-es évelben megépült középső harmadik emeletre romantikus manzard-kupola került. Ez az állapot az 1890-es évekig fennállt, amikor megkezdődött a palota kibővítése, először Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos terve szerint. Ybl még csak a krisztinavárosi-szárny megépítésében gondolkozott, a palota dunai homlokzatának megkettőzése és a kupola megépítése Hauszmann ötlete volt. Az alsó képen a krisztinavárosi szárny már nagyjából kész van, megépült a mozgalmas barokk tetőszerkezet, de az északi szárny megépítéséhez még nem fogtak hozzá.

A királyi palota az 1857-1892 közötti időszakban. Az udvaron (fenti alsó kép), jobbra lent látszik annak a kocsifelhajtó alagútnak a kőkorlátja, amely a Buzogány-torony melletti "Ferdinánd-kapu"-tól indult, s megteremtette a Tabán és a vár közvetlen kapcsolatát. A lenti kép bal alsó sarkában ugyanez a kőkorlát látszik.

Az "Oroszlános kapu" építése, a kapu-ív boltozása előtt (lent). Balra a krisztinavárosi szárny, jobbra az egykori várkápolnát magába foglaló, mai középső épületszárny.

A közel háromszorosára bővített budai királyi palota dunai homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a neobarokk kupola (fent), s a kupola alatti "Habsburg-terem" előtti portikuszból a kertbe vezető elegáns lépcső, a Habsburg lépcső volt (lent). A palota előtt ma is álló Savoyai Jenő szobor barokkos megjelenése és a palota mozgalmas barokk homlokzata teljes művészi egységet alkotott.

A várkápolna kapuja a belső várudvarra, népszerű nevén az Oroszlánus udvarra nyílott.

Az Oroszlános udvar északi oldala a várkápolna kapujával (balra, felette kereszt), illetve az egyik díszlépcsőhez vezető kocsiáthajtós kapuval (jobbra, felette, vas és üveg esőtető). Az épületszárny felett állt a Hauszmann-féle neobarokk kupola, amely nem igazi épület elem, inkább csak egy mozgalmas tetőmotívum volt, tetején a Szent Korona aranyozott bronz másával.