A mexikói császárság - I. Miksa (1864-1867)

Ferdinánd Miksa József főherceg (Erzherzog Ferdinand Maximilian Joseph) (* Bécs, 1832. július 6. – † Querétaro, Mexikó, 1867. június 19.), osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Ferenc József császár öccse, 1848-tól 1858-ig Ausztria és Magyarország trónörököse. A mexikói francia intervenció során I. Miksa néven Mexikó császára lett (Emperador Maximiliano I de México). 1867-ben megfosztották trónjától és kivégezték.

Miksa mexikói császár korabeli fényképen (fent) és
egészalakos festményen (lent), a festményen mellette a mexikói császári korona

Miksa főherceget kimagasló intellektus, széles körű műveltség jellemezte, a tudományok közül különösen vonzotta a botanika. Emellett élénken érdeklődött a tengerhajózás iránt, és haditengerészeti kiképzésben is részesült.   Újjászervezte az osztrák–magyar hadiflottát: megalapította és kiépítette a trieszti hadikikötőt, eredményes működésének gyümölcse a korszerű osztrák–magyar hadiflotta. Miksa gondolkodását erősen befolyásolták a korszak progresszív szellemi áramlatai. Általában a liberalizmus hívének tartották.

Miksa főherceg mexikói császársága (1864–1867) III. Napóleon francia császár és I. Ferenc József osztrák császár világhatalmi játszmájának keretében jött létre, akik Mexikót egy, a Francia Császársághoz és a Habsburg Monarchiához kötődő örökletes monarchiává akarták formálni. Miksa a legkevésbé sem ismerte új államát. Miksa valószínűleg nem volt tisztában a franciák által megszállt területen rendezett népszavazás eredményének erősen kétséges voltával. Az elűzött Benito Juárez elnök és a liberálisok sohasem ismerték el a népszavazás eredményét, és háborút folytattak a royalisták és a francia megszállók ellen. Miksa azt hitte, Mexikót modern, európai típusú, liberális szellemű állammá alakíthatja, ezért fogadta el – családja ellenkezése dacára – a császári koronát. 

 A második mexikói birodalom címere

 Miksa császár koronája és jogara - fa modell. 

Bár a koronázási jelvényeket elkészítették, koronázásra nem került sor, és a jelvényeket Miksa bukása után beolvasztották

A második mexikói császárság kitüntetései a bécsi kincstár gyüjteményében

Mexikóban azonban azzal kellett szembesülnie, hogy az amerikai földrész minden országa a francia intervenciósok által megbuktatott mexikói köztársasági elnököt, Benito Juárezt támogatja. Miksára és a franciákra mindenki úgy tekintett, mint nemkívánatos idegen beavatkozókra. Miksa nem vette észre, hogy csupán báb, és a francia csapatok kegyetlenkednek az ország lakosságával, ezért az mindenütt, ahol csak lehetett fegyvert ragadott ellenük. Napóleon maga úgy kezelte Mexikót, mintha francia gyarmat lenne; katonáinak gyilkosságai, rablásai és visszaélései miatt az emberek a jó szándékú Miksát tették felelőssé. 

A francia csapatoknak 1866-ban el kellett hagyniuk Mexikót, Miksa visszautasította III. Napóleon ajánlatát, hogy a csapatokkal együtt ő is távozzék. A monarchisták magukra maradtak. Mexikón kívül mindenki tisztában volt azzal, hogy Miksa császárságának napjai meg vannak számlálva. A hatalmat újból megszerző köztársaságiak 1867. május 14-én megfosztották trónjától Miksa császárt, aki híveivel és maradék osztrák katonáival Querétaro erődjébe menekült. Hetekig tartó ostrom után megpróbált átszökni az ellenséges vonalakon, de árulás folytán elfogták. Hadbíróság elé állították, és hazaárulás vádjával halálra ítélték. A halálos ítélet ellen sokan táviratban és levélben tiltakoztak. Juárez elnök példát akart statuálni, és meg akarta mutatni, hogy kormányát semmilyen idegen hatalom nem befolyásolhatja.

Miksát 1867. június 19-én Querétaro közelében, két tábornokával együtt kivégzőosztag elé állították, és agyonlőtték. Holttestét később Bécsbe szállították, és 1868 elején a Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a a kapucinusok templomának kriptájában, a Kapuzinergruftban temették el. Özvegye, Carlota (Charlotte), I. Lipót belga király lánya (1840-1927) lényegében beleőrült Miksa halálába és elborult elmével 10 évvel élte túl a Habsburg monarchia összeomlását.

(A wikipédia megfelelő cikke alapján.)

*

A somogy megyei Kötcse községben annak idején élt egy birtokos nemes ember, bizonyos várbogyai Bogyay Vince, akiről elterjedt, hogy önkéntesnek jelentkezett Miksa császár mexikói hadseregébe. A hadsereg már behajózott Triesztben, amikor Bogyay uram még mindig otthon volt. A kérdésre, hogy akkor megy-e, vagy marad, így válaszolt: "Inkább mondják azt, hogy itt pipál a gyáva Bogyay, mint azt, hogy itt nyugszik a hős Bogyay ...."