Címeranalízis - a dán királyi címer változásai (1818-1972)

A dán király uralkodói nagy címerének bemutatását az 1818-1903 között használt címerrel kezdjük. Dánia és Norvégia a középkor óta perszonálunióban állt egymással, bár az unió még az osztrák-magyar viszonynál is alárendeltebb szerepet eredményezett Norvégiának, amely megmaradt egy saját nemesség és elit nélküli parasztországnak, a norvég nyelv pedig a parasztok nyelvének. (A protestantizmus miatt ugyanakkor a nagy szegénységhez képest, kiváló volt az írástudók aránya.) 1814-ben, a kieli békében svéd nyomásra Dánia lemondott Norvégiáról, mely ezután Svédországgal állt közös uralkodó alatt.  Az új helyzetre tekintettel VI. Frigyes király (1808-1839) elhagyta uralkodói címeréből Norvégia címerét. A dán királyok ezt a címert használták 1903-ig.

 A dán királyi címer 1818-1903 között

A dán uralkodói címer 1818-1903 között

A dán uralkodói címer 1818-1903 között. vörös szegélyű ezüst Dannebrog kereszttel négyelt pajzs, négyelt középpajzzsal és azon hasított szívpajzssal. A pajzstartók két vadember (tölgyág koszorúval és ágyékkötőkkel), a felette aranyrojtos, hermelinnel bélelt királyi palást, felette király korona. A pajzsról a dán Elefánt rend és a Dannebrog rend jelvényei függnek a megfelelő rendi láncon.

1. A szívpajzs és a középpajzs:

A szívpajzsban elől Oldenburg (dán: Oldenborg), a dinasztia eredeti birtokának címere: arany mezőben két vörös pólya, hátul Delmenhorst címere: kék mezőben arany kereszt. (Delmenhorst 1571-től állt az Oldenburgi ház uralma alatt.)

A négyelt középpajzs első negyedében Holstein (dán: Holsten) címere: voros mezőben stilizált ezüst csalánlevél. Holstein-Rendsburg grófságot 1459-ben örökölte meg I. Keresztély dán király, anyai nagybátyjától, I. Adolf schleswigi hercegtől, akit III. Frigyes császár 1474-ben Holstein hercegévé emelt, birodalmi közvetlen (reichsunmitelbar) hűbéri státusszal, mely egészen 1806-ig, a Német-Római Birodalom megszűnéséig fennállt. A második negyedben Stormarn címere: vörös mezőben (heraldikai) jobbra (tehát balra) forduló koronás ezüst hattyú  Stormarn Holstein hercegségben fekszik, címere 1496 óta szerepelt a dán királyi címerben. A harmadik negyedben Dithmarschen (Ditmarsken) címere: vörös mezőben ezüst lovon ülő arany-páncélos vitéz, ovális pajzsán arany kereszt. A tartományt 1559-ben hódította meg II. Frigyes király és 1864-ig, a dán-porosz háborúig állt ténylegesen a dán korona birtokában. A negyedik negyedben Lauenburg hercegség (a korábbi Szász-Lauenburg) címere: vörös mezőben arany lófej. Lauenburg hercegség 1815-1864 között állt perszonálunióban Holstein hercegséggel, következésképpen a dán koronával is.

2. A nagy címerpajzs:

A nagy címerpajzs a Dannebrog kereszttel négyelt pajzs, a harmadik negyed vágott, majd annak az alsó része [?] hasított, majd részben osztott, míg a negyedik negyed vágott.

Az első negyedben (balra fenn, a heraldikai jobboldalon) Dánia címere: kilenc vörös szívvel hintett arany mezőben három, vörös nyelvű, arannyal felfegyverzett, aranykoronás lépő kék oroszlán. (A "felfegyverzett" heraldikai nyelven körmöt, karmot, ragadozó madár csőrét jelenti). A második negyedben Schleswig (dán: Slesving) címere: arany mezőben két, vörös nyelvű, arannyal felfegyverzett, lépő kék oroszlán. Schleswig Hercegség (dán: Hertugdommet Slesvig) 1058 óta a dán korona hűbérbirtoka volt 1866-ig, amikor a dán-porosz háború eredményeképpen a poroszok elfoglalták. Az 1919-es versailles-i béke után, 1920-ban népszavazást tartottak, melynek nyomán Észak-Schleswig Dániához került, Közép- és Dél-Schleswig pedig Németországnál maradt, s ma az egykori Holstein Hercegséggel és más kisebb egykori dán koronabirtokkal együtt alkotják Schleswig-Holstein szövetségi tartományt. A harmadik negyedben felül Svédország címere: kék mezőben három nyitott arany korona, jelképezve, hogy a Kalmari Unióban Dánia királya egyben svéd király is volt. Alul és elől Izland (dán: Island) címere: vörös mezőben aranykoronás ezüst hering, mely először a 16. században tűnik fel, II. Frigyes címerében, mint Izland jelképe. A harmadik negyedben hátul és felül Faröer címere: kék mezőben arannyal felfegyverzett ezüst kos, alul Grönland címere: kék mezőben vörös nyelvű ezüst jegesmedve. A negyedik negyedben felül a dán királyok egykori címének, a gótok királya (dán: Gothernes konge) címere: arany mezőben kilenc vörös szív felett arannyal felfegyverzett kék lépő oroszlán, alul a másik hagyományos címnek, a vendek királya (dán: Vendernes Konge) címere: vörös mezőben aranykoronás arany lindorm, vagyis az északi mitológia kétlábú, szárnyas, mérget okádó sárkánya.

A dán uralkodói címer változásai 1903-1972

1903-1948 között

1903-ban az izlandiak kérésére megváltoztatták Izland jelképét, az ezüstszínű koronás halat és helyére kék mezőben ezüst sólyom lépett, mely 1918-tól a dán-izlandi perszonáluniót is megtestesítette.

1948-1972 között

1944-ben megszűnt a perszonálunió Izlanndal, így IX. Frigyes király a címeréből elhagyta Izland címerét.

1972 óta

1972-ben meghalt IX. Frigyes király, és az új uralkodó, II. Margit jelentősen leegyszerűsítette a királyi címert, elhagyva belőle mindent, ami korábbi dán területeket jelképeztek, de már nem tartoznak a dán korona fennhatósága alá. Eltűnt a középpajzs, a németországi birtokok címereivel, valamint a szívpajzsban is csak az Oldenburg ház címere maradt meg. A negyedik negyedben a történelmi királyi címek elhagyásával összhangban a gót és vend királyi címerek helyett Dánia címere jelenik meg. Érdekes, hogy a svéd címer megmaradt, de azt ma már a történelmi Kalmari Unióra történő utalásként értelmezik. Ezt a címert azonban csak az uralkodó használja, a dán állam szervei az egyszerű kiscímert használják.