A svéd monarchia - a svéd lovagrendek

Egészen 1748-ig nem voltak Svédországban olyan kitüntetések, melyeket érdemek elismeréséért lehetett adományozni. I. Frigyes király 1748. február 23-n megalapította a Szeráf, a Kard és az Északi Csillag rendeket, majd III. Gusztáv király 1772-ben a Vasa rendet. A király „Valamennyi Svéd Rend ura és mestere” vagy „nagymestere”, ahogy mostanában nevezik. A svéd rendek, a Szeráf-rendet kivéve, melynek egy osztálya (fokozata) van, öt osztályból állnak: nagykeresztes parancsnok, első osztályú parancsnok, parancsnok, első osztályú tiszt és tiszt (korábban e két utolsó fokozat az első osztályú lovag és a lovag címet viselte). Nők és egyházi személyek a rend tagja és nem pedig lovagja címet viselik. 1975-ben a svéd kabinet határozatban tiltotta meg a királynak, hogy svéd állampolgároknak bármelyik lovagrendet adományozza, de később a Szeráf-rend és az Északi Csillag rend tekintetében kivételt tettek és azokat a királyi család tagjainak lehet adományozni.

A hivatalos érdemrendeken felül Svédországban sok nem hivatalos vagy félhivatalos rend van még, jórészt jótékonysági szolgálatok elismerésére. Egyedülálló a szabadkőművesek számára alapított XIII. Károly-rend, melynek szintén a király a nagymestere és a Szent János rend svéd tagozata (az Ispotályos Rend protestáns ága).

A Szeráf-rend vagy Őfelsége a Király rendje (svéd: Serafimerorden vagy Kungl. Maj:ts Orden) a legmagasabb rangú svéd lovagrend, amelyet korábban svéd állampolgároknak is, ma azonban csak külföldi államfőknek, illetve a svéd királyi család tagjainak adományoznak. A rendnek egy fokozata van, mely a lovag címet viseli (nők és egyházi személyek a tag címet). A rend temploma a Ryddarholmskyrka Stockholmban, ahol kifüggesztik a rend tagjainak címereit, és ha egy lovag meghal, akkor a temetés idején a templom harangjait meghúzzák.

A rend jelvénye aranyból készült zománcozott máltai kereszt, amelyet világoskék szalagon vagy aranyláncon viselnek. A rendnek és az összes többi svéd lovagrendnek volt saját rendi öltözéke, melyet azonban ma már nem használnak.

 A Szeráf-rend jelvénye a láncon, a hozzá tartozó csillaggal

 A Szeráf -rend díszruhái (fent: nagy dísz, lent: kis dísz)

 XVI. Károly svéd király és Szilvia királyné.
A király láncon viseli a svéd lovagrendek jelvényeit,
 a királyné szalagon viseli a Szeráf-rend jelvényét (fent)
A király címere a svéd lovagrendek rendi láncaival (lent balra) és a királyné címere a Szeráf-rend szalagjával és jelvényével (lent jobbra), a stockholmi Ryddarholmskyrkkából

                     

A Kard-rend (svédül: Svärdsorden) alapítása  tisztek számára történt, eredetileg a bátorság és a különösen hosszú és hasznos szolgálat elismeréseként, de  végül többé-kevésbé kötelező elismerés lett egy bizonyos számú évet leszolgáló katonatisztek számára. Eredetileg három osztálya voltt, lovag, a parancsnok és a nagykeresztes parancsnok, de ezeket később az egyes osztályok szétválasztásával gyarapították. 

Mivel magát a rendet csak tisztek kaphatták csatlakozott hozzá egy másik kitüntetés, a Svärdstecken ("A kard jelvénye"), melyet 1850-ben vezettek be, a tiszthelyettesek számára, akik magukat svärdsman ("kardhordozó") megjelöléssel illethették. A rend szalagja sárga volt, kék szegéllyel. A Kard-rendet 1975 óta nem adományozzák.

 A Kard rend jelvénye a láncon, a nagykeresztes parancsnokok és az első osztályú parancsnokok csillagával (fent) és a nagykereszt a szalagon, a hozzá tartozó csillaggal (lent)

Az Északi Csillag rend (svéd Nordstjärneorden) célja 1975 előtt az volt, hogy és külföldi "polgári érdemek, állhatatosság, tudományos, irodalmi, tanult és hasznos alkotások és az új és hasznos intézményeket" jutalmazásra adományozzák. A mottó, amely  még mindig látható a jelvény kékkel zománcozott közepén „Nescit Occasum” latinul azt jelenti, hogy nem ismer lenyugvást. Ezzel arra utal, hogy Svédország állandó, mint egy soha le  nem nyugvó csillag.  A rend szalagjának a színe fekete volt, melyet azért választottak, hogy a fekete szalag viselésekor a fehér-kék-arany kereszt úgy fog ragyogni, mint a megvilágosodás a sötétségben. 1975,  a svéd lovagrendek átszervezése óta a rendet csak külföldiek és a királyi család tagjai nyerhetik el.

A rendhez csatlakozott még az Északi Csillag érem, melyet szalagon a bal mellen viseltek. A rend szalagja jelenleg kék, sárga szegéllyel.

Az Északi Csillag-rend jelvénye a láncon és a rend csillaga

A Királyi Vasa rendet (Kungliga Vasaorden) III. Gusztáv király 1772. május 29.-n  alapította, és az államés a társadalom, különösen a mezőgazdaság, a bányászat és a kereskedelem területén tett szolgálatokért adományozták, mely nem volt korlátozva születési vagy tanultsági alapon, és ezért is adományozhatták bárkinek (szemben az Északi Csillag renddel, amelynek célja a professzionális szakmák – teológia, jog – jutalmazása volt). A Vasa rend volt a rangsorban a legalacsonyabb svéd lovagrend 1975 óta a rend már nem adományozzák.

A Vasa rendhez – a szokásos öt osztályon felül – csatlakozott még a Vasa jelvény és a Vasa érem, melyeket a szalagon a bal mellen viseltek. A rend szalagja zöld színű volt.

 A Vasa rend jelvénye a láncon és a rend csillaga