Cluny

Egy hír 2007-ben:

A cluny apátság az európai kulturális örökség első helyszíne

(MTI 2007. március 21. 08:45)

Az európai kulturális örökségi jegyzék részeként elsőként a clunyi apátság falán leplezték le hétfőn az Európa kulturális öröksége emléktáblát.

Cluny

Így nézne ki a templom a mai városban - ha még létezne

Magyarország, Spanyolország és Franciaország az Európai Unió kulturális minisztereinek tavaly májusi brüsszeli tanácskozásán terjesztette elő az európai kulturális örökségi jegyzékről szóló szándéknyilatkozatát, amelyhez azóta Ján Figel oktatási és kulturális biztos támogatása mellett az uniós tagállamok nagy része csatlakozott.

Ami megmaradt belőle - az egyik kereszthajó egy darabja, az egyik toronnyal

Az európai kulturális örökség cím az európai történelemben fontos szerepet játszott épületek, emlékhelyek, természeti parkok, kulturális javak európai dimenzióját kívánja előtérbe állítani, s az univerzális értékek megőrzésére létrehozott UNESCO világörökséggel szemben nem választja ketté az épített és a szellemi örökséget, így hangsúlyozva, hogy az európai identitásban e két tényező szorosan összefonódva hozta létre a közös európai kulturális teret. A jegyzék célja az európai kulturális javak nemzetek felett álló dinamikus hálózatának létrehozása és ezen keresztül az európai integrációnak a kultúrán keresztül való erősítése.

A főhajó rekonstrukciója - számítógépes grafika

"Az európai kulturális örökségben a lényeg, hogy gyökereinket nem egy olyan büszkeségnek tekintjük, amely önmagukba zárja az embereket, hanem egy olyan szolid alapnak, amely megnyitja a szívet és az elmét" - mondta a francia kulturális miniszter ünnepi beszédében a clunyi apátságban, ahol Isabel Pires de Lima portugál és Giorgos Vulgarikisz görög kollegájával együtt leplezte le az első Európai kulturális örökség emléktáblát. (A szerk.: - hogy ezek a közös gyökerek a keresztény gyökerek, arról még Cluny falai előtt sem illik beszélni.)

A francia miniszter történelmi eseménynek nevezte az európai kulturális örökség jegyzékének létrehozását, amelyen első helyen szerepel az Európának 910-es alapítása óta 1400 benedekrendben - többek között Pannonhalmán - 10 ezer szerzetest adó, s az európai szerzetesi élet megreformálását kezdeményező kolostor. A római Szent Péter bazilika megépítéséig Clunyben volt a kereszténység legnagyobb temploma: egy 187 méter hosszú bazilika, melyet a francia forradalom után lebontottak.A clunyi apátság mellett Franciaország az Európai Unió alapító atyjának számító Robert Schuman Scy-Chazelles-ben található emlékházát és az avignoni Pápák Palotájának díszudvarát javasolta a jegyzékbe, amelynek 2007-ben látja el szervezői szerepét. Jövőre Spanyolország tölti be a tisztséget. Az Európai Kulturális Örökség emléktáblát legközelebb március 26-án helyezik el az athéni Akropoliszon.

A jegyzékbe kerülő magyarországi emlékhelyek és kulturális javakra a közeljövőben tesz javaslatot a magyar kulturális és oktatási minisztérium.

(forrás: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=16897)

* * *

A hír diplomatikusan hallgat arról, ami voltaképpen a legfontosabb: a kolostor lebontásáról.

A cluny apátság befolyása már a 12. század után hanyatlani kezdett, részben új szerzetesrendek - ciszterciek, ferencesek, dominikánusok, stb. - színre lépése miatt, részben pedig azért, mert a 3. templom építése pénzügyileg is kivéreztette az apátságot. A 14.századi járványok, majd a százéves háború és a vallásháborúk tovább gyengítették a befolyását. Apátjait 1516 után a francia király nevezhette ki.

Ennek ellenére, az apátság nagyon sokáig Európa leggazdagabb rendháza volt, amelynek szerzetesei az akkori időkben elképzelhetetlen luxusban éltek. Az apátság fénye tükröződik a párizsi Musée du Cluny, a cluny apátok egykori párizsi palotájában berendezett múzeumban (http://www.musee-moyenage.fr/ang/index.html). A cluny könyvtár pedig a középkori Európa egyik legjelentősebb könyvgyűjteménye volt. Cluny az első jelentős veszteségeket a vallásháborúk során szenvedte, amikor a hugenották 1562-ben kifosztották. (A 2009 év Kálvin évforduló is!)

Az apátság sorsát végül is a forradalom pecsételte meg. Ami a vallásháborúk után megmaradt a könyvtárból azt a csőcselék 1790-ben elhordta, s a maradékot meg felgyújtotta. (Később a francia kormány összevásárolta, ami szerencsésen megúszta a pusztítást.) A levéltárat 1793-ban gyújtották fel, s akkor fosztották ki a templomot is. 1798-ban a kolostori épületeket 2,174.000 frankért áruba bocsátották, s a templomot egészen 1813-ig kőbányának használták, a város házainak építéséhez. Ma az újkori kolostori épületek egy része, s a templomnak kb. 10%-a áll, a templom területének nagy részét városi utcákkal építették be.