A brit Rádzs (rádzs
(raj) Hindi nyelven: uralom) az indiai szubkontinens feletti brit uralom 1858
és 1947 között. A brit ellenőrzés alatt álló terület – a kortárs
szóhasználatban: India, ritkábban: Indiai Birodalom – magába foglalt olyan
területeket, melyeket az Egyesült Királyság közvetlenül igazgatott (a kortárs
szóhasználatban: Brit India), valamint a fejedelmi államokat, melyeket a Brit
Korona felsőbbsége alatt álló helyi uralkodók kormányoztak.
Ezt a kormányzati
rendszert 1858-ban vezették be, amikor a Brit Kelet-indiai Társaság átruházta
az uralmat Viktória királynő személyében a Koronára (akit 1876-ban India
császárnőjének nyilvánítottak), és 1947-ig tartott, amikor a Brit Indiai
Birodalom két szuverén dominumra oszlott fel: az Indiai Unió (1950-től: Indiai
Köztársaság) és Pakisztán Dominium (később: Pakisztáni Iszlám Köztársaság),
melynek keleti fele utóbb – 1970 után – Bangladesi Népköztársaság lett. A Rádzs
létrejöttekor Alsó Burma is Brit Indiához tartozott, Felső Burmát pedig 1886-ban
csatolták hozzá és 1937-ig Brit India egyik tartományaként kormányozták, amikor
különálló brit gyarmat lett, saját függetlenségét 1948-ban nyerve el.
Mivel a brit
lovagrendek keresztény lovagrendek, célszerűnek mutatkozott India
nem-keresztény (hindu vagy muszlim) uralkodóinak, valamint az Indiai Birodalom
kormányzásában jeleskedő briteknek külön lovarendeket alapítani.
A „Legdicsőségesebb
India Csillaga Rend” (The Most Exalted Order of
the Star of India) az Indiai Birodalommal összefüggő
rangidős rend, a rangban fiatalabba az „Indiai Birodalom Legkiválóbb Rendje”
(The Most Eminent Order of the Indian Empire),
ezeken felül volt csak nők számára az „Indiai Birodalmi Koronarend” (Imperial Order of the Crown
of India). Ezeknek a
lovagrendeknek a jelvényei – ellentétben a legtöbb európai lovagrendi
jelvénnyel – nem is alkalmazták a keresztet, mint rendi jelvényt.
Lord Hardinge, indiai alkirály (1910-1916)
mint az India Csillaga Rend nagymestere,
a rendi palástban, lánccal
mint az India Csillaga Rend nagymestere,
a rendi palástban, lánccal
Fent: a Cochin maharadzsa (ma: Kochi, Kerala állam), az India Csillaga Rend nagyparancsnok lovagja, 1903-ban, VII. Eduárd király durbar-ján
Lent: a barodai maharadzsa az India Csillaga Rend nagyparancsnoki szalagjával és csillagával és az Indiai Birodalom Rendje nagyparancsnoki csillagával
Lent: a barodai maharadzsa az India Csillaga Rend nagyparancsnoki szalagjával és csillagával és az Indiai Birodalom Rendje nagyparancsnoki csillagával
Az
India Csillaga Rendet
Viktória királynő alapította 1861-ben. A Rend tagjait három osztályba sorolták:
- Nagy Parancsnok Lovag (Knight Grand Commander (GCSI))
- Parancsnok Lovag (Knight Commander (KCSI))
- Rendtag (Companion (CSI))
A Rend jelmondata: „A
menny fénye az útmutatónk”. Az „India csillaga”, a Rend szimbóluma az indiai
alkirály lobogóján is megjelent. Az India Csillaga Rend
az ötödik (volt) a brit lovagrendek rangsorában, a Térdszalagrend, a Bogáncsrend,
a Szt. Patrick rend és a Bath-rend után.
Öltözékek
és jelvények
A Rend tagjai a fontos
ceremoniális alkalmakkor látványos öltözéket viseltek:
Az India Csillaga Rend nagyparancsnoki lánca, palástja és hímzett csillag a paláston
A palást, melyet csak a
nagyparancsnoki lovagok viseltek, világoskék szaténból készült, fehér selyem
béléssel. Baloldalán a Rend hímzett csillaga jelent meg.
A lánc, melyet szintén csak
a nagyparancsnoki lovagok viseltek, aranyból volt, váltakozva állt
lótusznövény, vörös és fehér rózsa ábrázolásából, középen a birodalmi
koronával. A „láncos napokon”,
melyet az uralkodó határozott meg, az ünnepélyes eseményen megjelenő rendtagok
a Rend láncát viselték az egyenruha, az ünnepi nappali vagy esti viselet
felett. Amikor a láncot viselték – „láncos napokon vagy más ünnepélyes
alkalmakkor, mint a koronázás), a Rend jelvénye a láncon függött.
V. György király, mint India császára az India Csillaga Rend nagyparancsnoki szalagját adja át
(feltehetően 1911-ben, a Delhi durbar alkalmával)
(feltehetően 1911-ben, a Delhi durbar alkalmával)
A kevésbé fontos
alkalmakkor egyszerűbb jelvényeket hordtak:
A csillag, melyet csak a nagyparancsnok lovagok és parancsnok lovagok viseltek, sugárzó napot ábrázolt, melyből 26 nagy sugár váltakozott 26 kisebb sugárral, aranyból készült és kör alakú volt a nagyparancsnok lovagok számára, ezüst és nyolc ágú a parancsnok lovagok számára. A sugárzó nap közepén világos kék gyűrűben a Rend jelmondata. A gyűrűn belül ötágú csillag, a nagyparancsnok lovagok számára gyémántokkal kirakva.
A csillag, melyet csak a nagyparancsnok lovagok és parancsnok lovagok viseltek, sugárzó napot ábrázolt, melyből 26 nagy sugár váltakozott 26 kisebb sugárral, aranyból készült és kör alakú volt a nagyparancsnok lovagok számára, ezüst és nyolc ágú a parancsnok lovagok számára. A sugárzó nap közepén világos kék gyűrűben a Rend jelmondata. A gyűrűn belül ötágú csillag, a nagyparancsnok lovagok számára gyémántokkal kirakva.
A rend különleges csillaga, gyémántokkal díszítve
A Rend jelvényét a nagyparancsnok lovagok fehér szegélyű világoskék
szalagon a jobb vállról a bal csípő felé vetve, a parancsnok lovagok ugyanilyen
szalagon a nyakban hordták. A Rend jelvénye ovális, benne az uralkodó arcmása,
világos kék gyűrűvel körülvéve, rajta a Rend jelmondata. Az ovális jelvény egy
ötágú csillagról függött, melyet a rendi osztálytól függően gyémántokkal
díszíthettek.
A gondali maharadzsa az Indiai Birodalom Rendje nagyparancsnoki jelvényeivel,
1911-ben, V. György londoni koronázásán
1911-ben, V. György londoni koronázásán
Az Indiai Birodalom Rendjét ugyancsak Viktória királynő alapította,
1878-ban. A Rend tagjai három osztályba tartoztak:
- Nagy Parancsnok Lovag (Knight Grand Commander (GCIE))
- Parancsnok Lovag (Knight Commander (KCIE))
- Rendtag (Companion (CIE))
Öltözékek
és jelvények
A Rend tagjai a fontos
ceremoniális alkalmakkor látványos öltözéket viseltek:
A palást, melyet csak a
nagyparancsnoki lovagok viseltek, sötétkék szaténból készült, fehér selyem
béléssel. Baloldalán a Rend hímzett csillaga jelent meg.
A lánc, melyet szintén csak
a nagyparancsnoki lovagok viseltek, aranyból volt, váltakozva állt arany
elefántokból, indiai rózsákból és pávákból.
A rend lánca, csillaga és jelvénye
A kevésbé fontos
alkalmakkor egyszerűbb jelvényeket hordtak:
A csillag, melyet csak a
nagyparancsnok lovagok és parancsnok lovagok viseltek, tíz ágú csillag volt,
arany és ezüst sugarakkal a nagyparancsnok lovagok számára, ezüst a parancsnok
lovagok számára. A közepén sötét kék gyűrűben a Rend jelmondata. A gyűrűn belül
Viktória királynő arcmása, felette korona.
A Rend jelvényét a
nagyparancsnok lovagok sötétkék szalagon a jobb vállról a bal csípő felé vetve,
a parancsnok lovagok és rendtagok ugyanilyen szalagon a nyakban hordták. A Rend
jelvénye ötszirmú vörös virág, felette korona, a közepén sötétkék gyűrűvel
övezve belül Viktória királynő arcmása, rajta a Rend jelmondata.
A travancore-i maharadzsa a rend nagyparancsnoki szalagjával és csillagával, ő volt a rend utolsó élő nagyparancsnok lovagja, meghalt 1991-ben
Az Indiai Birodalmi Koronarendet is Viktória királynő alapította
1878-ban, miután India császárnője lett. A Rend csak nők számára állt fenn,
1947 óta nem neveztek ki új rendtagokat.
A Rend tagsága a brit hercegnőkre, az indiai fejedelmek feleségeire vagy nőrokonaira vagy a következő tisztségviselők feleségeire vagy nőrokonaira korlátozódott:
Indiai Birodalmi Koronarend jelvénye
A Rend tagsága a brit hercegnőkre, az indiai fejedelmek feleségeire vagy nőrokonaira vagy a következő tisztségviselők feleségeire vagy nőrokonaira korlátozódott:
· - az indiai alkirály
· - az indiai főkormányzó
· - a madraszi, a bombay-i és a bengáli kormányzó
· - az indiai ügyek minisztere (Secretary of
State for India)
· - az indiai hadsereg főparancsnoka.
A Rendnek ma már
egyetlen tagja van, II. Erzsébet, aki 1947-ben kapta meg, húgával együtt.
(A wikipedia szócikkei alapján.)
(A wikipedia szócikkei alapján.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése