A hugenották pusztításai után az apátsági templom újjáépítése 1610-ben, IV. Henrik feleségének, Medici Mária királynénak a koronázására készült el. Új főoltár épült és új oltára lett a szent mártíroknak is, de egyik sem az eredeti helyén, hanem az eredeti középkori elrendezéshez képest keletre. Az új elrendezést mutatja Dom Michel Félibien, „Histoire de L'Abbaye Royale de Saint-Denys en France” (A királyi Szent Dénes apátság története) című, 1705(?)-ben megjelent könyvében található alaprajz. A könyv forrásértéke felbecsülhetetlen, hiszen a templomnak és kincstárának a forradalom előtti legteljesebb leltárát őrizte meg számunkra.
II. Henrik és Medici Katalin síremlékét 1719-ben a lebontott Valois-mauzóleumból a bazilikába helyezték át. A síremléken felül a királyi pár díszöltezetes alakjai láthatók (fent), alul - a mulandóságot jelképezve - viszont a halott király és királyné igencsak naturalista szobrai vannak (lent)
9. Szent Dénes királyi apátságának vége - a francia forradalom
A forradalom idején a templom kincstárát kirabolták, a templom berendezését elpusztították és Szent Dénes apátsága közel 1200 év után megszűnt egyházi intézményként létezni. A királyi sírokat 1793-ban pusztították el, s ebben az évben a város nevét is Saint-Denis helyett Franciade-ra változtatták.
II. vagy Kopasz Károly frank király és római császár, Nagy Károly unokája és Szent Dénes királyi apátsága egyik nagy jótevőjének bronz síremléke egykor az apátság kórusában állott. A sírt a forradalom alatt felnyitották és a többi királyi maradvánnyal együtt közös sírba vetették, a már akkor is közel ezeréves bronz síremléket pedig beolvasztották
A közös sírban megtalált csontokat a bazilika altemplomában helyezték el. A restauráció utáni királysírok az altemplomban (fent), illetve a lefejezett XVI. Lajos és Mária Antónia királyné síremléke a bazilikában (lent)
10. A forradalom után ....
Napóleon visszaadta a templomot az egyháznak, s a császári dinasztia sírboltját tervezte ott kialakítani. A használaton kívül álló monostor-épületekbe 1806-ban a „Maison d'éducation de la Légion d'honneur” költözött.
A forradalom alatt súlyosan megrongált templom helyreállítására 1846-ban, Eugène Viollet-le-Duc (1814-1879) kapott megbízást, aki egyben a vezelay-i apátság, a párizsi Notre Dame, Amiens és Reims restauráló építésze volt. Építészeti munkái mellett két analitikus szótárt is készített, egyet az építészetről, egyet pedig a középkori bútorokról. A restaurációs munka alapvetően sikeres volt, de a templom 86 méter magas északi tornyát vissza kellett bontani, annyira megrongálódott.
Szent Dénes egykori királyi apátsága ma nemzeti műemlék, s a Világörökség része, amely nemcsak az emberi alkotásnak, hanem legalább annyira a pusztításnak és az értelmetlen rongálásnak is az emlékműve.
Források: http://www.saint-denis.culture.fr/en/index.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése