Szent Vencel koronája és a cseh koronázási jelvények

Prágában május közepétől október végéig újra megtekinthető Szent Vencel koronája, a cseh koronázási ékszerek legértékesebb darabja. A kiállítást IV. Károly német-római császár és cseh király születésének 700. évfordulója alkalmából rendezik a Hradzsinban.

A cseh koronázási jelvények Szent Vencel koronája, a királyi jogar és alma, a koronázási öltözék, valamint az ereklyetartó kereszt és Szent Vencel kardja. Eredetileg Prágában, majd a Karlsteini várban, a harmincéves háború után pedig Bécsben őrizték, 1791 óta pedig a prágai Szent Vitus katedrális korona-kamrájában, hét zár alatt. A zárak egy-egy kulcsa a köztársasági elnöknél, a miniszterelnöknél, a parlament két háza elnökeinél, a prágai polgármesternél, valamint a prágai érseknél és a káptalan nagyprépostjánál van.

A koronázási jelvényeket csak ritkán, nagy ünnepeken és jeles alkalmakkor állítják ki. Legutóbb Zeman elnök megválasztása alkalmából, előtte meg 2008-ban, a Csehszlovák Köztársaság 90 éves évfordulóján.

A csehek érdekesen fenntartják a köztársaság, mint az önálló Csehország megjelenésének tiszteletét és az egykori cseh monarchia legszentebb jelvények megbecsülését, s a cseh baloldal sem folytat kultúrharcot a cseh múlt ellen.

Szent Vencel koronája 1347-ben, luxemburgi Károly cseh király – IV. Károly néven német-római császár – Prága és a cseh monarchia nagy felvirágoztatója koronázására készült Arrasi Mátyás udvari ötvös tervei szerint. (IV. Károly a prágai egyetem alapítója, a Szent Vitus katedrális építésének elkezdője, a Károly híd névadója és a német Aranybulla kiadósa s a mi Zsigmond királyunk apja.)

A korona 22 karátos aranyból készült, négy egyforma ívelt lemezből áll, melyek hatalmas liliomokat formáznak. A lemezeket összetartó szegecsek végén drágakő van. A koronát 19 zafir, 30 smaragd, 44 spinel (rubinhoz hasonló piros kő), 20 igazgöngy, egy rubin, egy rubelit és egy akvarmarin díszíti. A korona csúcsán levő kereszt Krisztis töviskoronájának egy tövisét foglalja magában. A korona súlya 2475 gr.

IV. Károly cseh koronázására egyszerű gótikus jogar és országalma készült, melyeket a 16. században díszesebb reneszánsz jelvényekre cseréltek. A régi gótikus jogar és országalma ma Bécsben van, a Schatzkammerben és az osztrák főhercegi jelvényekhez tartozik.

Az új jogar és országalma 1533-ban készült, reneszánsz stílusban, Ferdinánd király megrendelésére.

A királyi jogar 18 karátos arany, 4 zafir, 5 spinel és 62 gyöngy, a tetején meg egy különálló hatalmas spinel, súlya 1013 gr, tehát egy kg. Az országalma ugyancsak 18 karátos arany, 6 zafir, 6 spinel és 18 gyöngy díszíti. Oldalán vert aranyból készültek a domborművek és az ószövetségi történeteket jelenítenek meg.

A koronázási kard pengéje 10. századi, a markolata 13. század, a textil burkolat talán 14. századi, IV. Károly korából.

A királyi öltözék arannyal átszőtt vörös selyemszöveg, s hermelin prém szegélyezi. 1653-tól 1836-ig használták, s jelenleg az aranytárgyaktól külön, különleges légkondicionált tárlóban őrzik.

 Fent: a korona kamra
Lent: a korona kamra elhelyezkedése: az Aranykapu felett, a mozaikdíszes fal mögött

(Habsburg) Mátyás császár és cseh király a cseh koronázási díszben

 A cseh korona nagyon hasonlít a forradalom alatt elpusztított francia koronákra, Nagy Károly és Szent Lajos koronáira. Nem kizárt, hogy a cseh korona megalkotója, a francia arrasi Mátyás és megrendelője, a párizsban felnőtt Károly tudatosan választották a francia mintát. 

 Fent: Szent Lajos koronája egy 18. századi ábrázoláson
Lent: Kopasz Károly frank király koronával a fején, a "Szent Egyed miséje" című 15. századi flamand vagy észak-francia táblaképen (London, Nemzeti Galéria)

A koronázási jelvények mellett a mai napig megvannak az eredeti bőr dobozok. A korona bőr tokja 1347-ben készült, a koronával együtt, a tetéjén a birodalmi sas, a cseh oroszlán, valamint Ernst von Pardubitz, az első prágai érsek és a prágai érsekség címerei.