A keszthelyi ferences templom és végvár

 A Balaton nyugati medencéjének fővárosát  először 1247-ben említik írásos források. Keszthelynek akkor már két temploma volt. A település plébánia-templomát a szombathelyi (Savaria) születésű, tours-i püspök, Szent Márton tiszteletére szentelték és a mai kastély előtt állt. Ugyanez az oklevél említi meg a Szent Lőrinc templomot, melyet a Várkertben feltárt körtemplommal – rotundával – azonosítottak. Feltárt alapfalai a ferences templomtól délre ma is láthatóak. A 13. századi királyi birtokot a Péc nembeli Marcali család szerezte meg, melyet Károly Róbert visszavett, majd hívének, utóbb Laczkfi István nádornak ajándékozott.

Ferences templom és kolostor

A ferences templom és kolostor a magasból- a templom déli oldalán az egykori Szent Lőrinc rotunda alapfalai és a végvér maradványai, északra a kolostor négyszörű épülete, majd a gimnázium "L" alakú tömbje

 Támpillérek sora a templom déli oldalán

A ferences templom hajója és szentélye- jobbra, a diadalív előtt az egykori lettner emeletére vezető ajtó, a szentélyben a gótikus freskók, a neogótikus berendezés és a Róth Miksa-féle üvegablakok

A ferenceseket is Laczkfi telepítette le a városban, akiknek temploma 1386-bnan állt. A keszthelyi ferences templom szabadon álló, keletelt, egyhajós, sokszögű szentélyzáródású gótikus, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, hozzá észak felől kapcsolódik a rendház (és a 19. századi építésű gimnázium). A templom hajóját és a szentélyt bordás keresztboltozat fedi. A hajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el. A hajó utolsó boltszakaszában emeletmagasságban egy ajtó nyílik, mely a déli oldalon álló lépcsőtoronyból közelíthető meg. Ez az egykori szentélyrekesztő (lettner) felső szintjére vezetett. A középkori szerzetesi templomok elrendezésének megfelelő szentélyrekesztőt a 16. századi rajz is jelzi.

Gótikus falfestmények a szentélyben

A templom szentélyének 14. század végi – tehát az építéssel egyidejű – a 20. században feltárt és restaurált freskói a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus falfestményei.. A templom alapítója Luxemburgi Zsigmond király ellenzékéhez csatlakozott, ezért a király 1397-ben felkoncoltatta. Laczkfit a ferences templom szentélyében temették el, sírkövét a 19. század végén helyezték át a szentély déli falába.

A keszthelyi végvár

A ferences kolostort a mohácsi csatavesztés után alakították át végvárrá. 1550-ben a vár már állt, mert ez év márciusában ,,ex castro nostro Keztel" keltezi levelét Keglevics Péter, akinek 1558-ban Sovics Mihály a várnagya. A kolostornak tényleges várrá történő kiépítését Gersei Pethő János végeztette a 16 .század közepén. A 16. századi névtelen krónikás írásából tudjuk, hogy az összes ajtót, ablakot befalazták, hatalmas gerendákból palánkot róttak a templom köré. A haditanács 1561-ben Gyulaffy Lászlót küldte ki a vár megszemlélésére. Pár évvel később járt itt Giulio Turco olasz hadmérnök.

 A keszthelyi végvárfent: Turco rajza nyomán, lent: a rekonstrukció

Giulio Turco felvételi rajza alapján a vár központja a gótikus ferences rendi templom a hozzá északról csatlakozó kolostorral. E köré építették meg a vizesárok, erősítették meg palánkkal és a kolostor északnyugati sarkán toronnyal, melyet ,, Fehér-bástya" néven említenek. A várnak két bejárata volt, egy lovaskapu az egykori kolostor bejárata előtt és egy gyalogkapu a palánk déli oldalán. Mindkettőhöz fahíd vezetett a vizesárkon keresztül., amelynek a kapu előtti része felvonóhíddal volt ellátva. A rajz szerint a templom nyugati főbejáratát befalazták, de előtte egy kis védőépítmény állott, amely korábbi eredetű. A templom déli oldalán bejelölve látható a csigalépcsős torony, külső falán kisméretű lőrésekkel.

A kolostor bejáratától induló palánk a nyugati homlokzat előtt haladt déli irányba. A déli gyalogkapu a főfal és a palánk találkozási pontjánál helyezkedett el. A kolostor északi falát a Pethő János által épített négyzetes torony, a ,,Fehér-bástya" védte, melynek pincéje a gimnázium épülete alatt ma is megvan. A déli kapu védelmére egy négyzetes kőtorony épült.

Az egész várat övező vizesárok külső oldalát kővel falazták ki. Az árkon kívül két újabb palánk vette körül a külső, ún. ,,Huszárvár"-at.

Újra a ferencesek kezén

A 18. század elején Keszthely vára elvesztette hadi jelentőségét, és a bécsi Haditanács lerombolását rendelte el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején – bár már jelentősége a várnak nem volt – élelmiszer- és hadianyagraktárnak használták egyes részeit. A szatmári békekötés után a még álló erődítményeket, kapukat, sáncokat lebontották, csak a templom és a rendház kerülte el a rombolást, ezek ma is eredeti helyükön állnak, melyet 1723-ban a visszatelepülő ferencesek helyreállították, ekkor épült a Szent Anna-kápolna is.

1878-ban épült fel a Ny-i torony (építész: Geisel Mór kanizsai építész, kivitelező Laskai Ferenc), melybe beépítették a Ny-i homlokzatról származó rózsaablakot. 1896- ban kezdték meg a templom neogótikus átalakítását (építész: Sztehlo Ottó, Schulek Frigyes irányításával). A templom 1904-ben leégett, majd helyreállították, ekkor készült az új berendezés és belső kifestés- (A neogótikus kifestés már nem látható.) A szerzetesrendek feloszlatásakor, 1950-ben, a ferencesek újra elhagyták Keszthelyt, s oda 1989 után sem tértek vissza, így az egykori ferences templom ma a város központi plébánia temploma.

A végvár déli falát 1957-ben feltárták, és azokból romkertet létesítettek, ahol a régi vár bejáratai, kerek tornyai, falrészeinek maradvánnyal és az előttük húzódó vizesárok nyomai láthatók. A templom helyreállítása – benne a nagy jelentőségű freskók feltárása és restaurálása – 1986-ban fejeződött be.

A mai templom és a kolostor

Ma a templom nyugati homlokzata előtt áll a neogótikus harangtorony, déli oldalán a sokszörű, háromszintes, sátortetős lépcsőtorony. A torony nyugati oldalára építették be az eredetileg a templom torony nélküli nyugati homlokzatáról származó szép rózsaablakot. A torony alatt, a kapu ívmezejét Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló mozaik díszíti, két oldalán címerekkel és egy-egy évszámmal: 1386, 1896. A hajó délii oldalához csatlakozik a téglalap alaprajzú, előcsarnokos, sátortetős Szent Anna-kápolna. A hajó bejárati oldalán neogótikus orgonakarat van. A szentély déli oldalán található Csáktornyai Lackfi Istvánnak, a kolostor alapítójának gótikus sírköve (1397), mellette hármas ülőfülke. A szentély északi oldalán a sekrestye folyosójára két, gyámköves gótikus ajtó vezet és ott áll gróf Festetics Kristóf epitáfiuma is (1768, Hofstädter Kristóf). A szentély falképei 1390 után készültek, a hajó és a kápolna kifestése 1904-ból, a templom festett üvegablakai 1896-ban, Róth Miksa tervei szerint. A templom mai berendezése nagyrészt 1904 után készült.

A rekonstruált szentélyrekesztő

(A műemlékem.hu oldal szócikke („Római katolikus plébániatemplom, volt ferences templom és várrom”, http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=10864, a Várak honlap (www.varak.hu) és a magyar nyelvű Wikipedia nyomán.)