Brit királyi címerek II. - a Plantagenet (Anjou) házbeli angol királyok címerei

Ebben a sorozatban az angol, skót, majd brit uralkodók és a királyi hitvesek címereit azokkal a nagyszerű grafikákkal illusztrálom, melyek az angol nyelvű Wikipedia megfelelő szócikkeinél találhatók. (Az összefoglaló képgyűjtemény pedig a Wikipédia commons rovatában van.)

Az Egyesült Királyság legnagyobb és legfontosabb alkotó országa Anglia. Az angol királyi címer alkotja az Egyesült Királyság uralkodói és állami címerének első és negyedik mezőjét. Az uralkodói és nemesi címerek minden régi európai országban a 12. sz.-ban alakultak ki, az angol királyi címer három arany oroszlányja normann és franciaországi Anjou példák nyomán is akkor alakul ki. Hivatalos leírása: "Gules three lions passant gardant in pale Or armed and langued Azure", vagyis vörös mezőben három balra lépő, kékkel felfegyverzett és kék nyelvű arany oroszlán.

Az első királyi címert I. Richárd vagyis Oroszlánszívű Richárd király (1157-1199, király: 1189-1199) használta 1195-ben készült pecsétjén, mely Hódító Vilmos feltételezett címerén alapult. A címerpajzs a korai szokásoknak megfelelően dőlt, ahogy a pajzsot viselő lovas vitéz a bal alkarjára felfűzve azt hordhatta. A címer felett zárt sisak, azon pedig a heraldikai kalap, a chapeau, egy hermelinnel bélelt bársonysüveg, amely alól a királyi palást, mint címertakaró omlik a pajzsra. A sisakdísz (angolul: crest) a chapeau-n álló, nyílt koronás szembe néző arany oroszlán.



Az angol királyi címer III. Edvárd (1327-1377) idején, 1340-ben a francia koronára bejelentett angol igényre tekintettel, kiegészült a francia királyok liliomos címerének akkori változatával, majd 1348-ban a frissen megalapított Térdszalagrend (The Most Noble Order of the Garter) szalagjával, melynek jelmondata: Honi soit qui mal y pense - átkozott legyen, aki rosszra gondol. (A lenti képpel ellentétben, a Térdszalagrend szalagja ténylegesen csak VIII. Henrik óta övezi az angol királyi címert.)


III. Edvárd fia, Edvárd wales-i herceg, a híres Fekete Herceg, még a király életében meghalt, így Edvárdot kiskorú unokája, a Fekete Herceg fia, II. Richárd követte a trónon (1377-1399). Nagyatyja címerét kiegészített a szentté avatott szász király, Hitvalló Edvárd feltételezett címerével (balra, a címerpajzs jobboldalán), valamint két koronás fehér szarvassal, mint pajzstartókkal.

A Plantagenet ház fő ágának utolsó királya II. Richárd volt, aki gyengekező, befolyásolható uralkodónak bizonyult. Helyett nagybátyjai, illetve ambiciózus unokatestvérei uralkodtak, akik 1399-ben megbuktatták a királyt, s a trónra unokatestvére, János lancaster-i herceg fia, Henrik képett, IV. Henrik néven (1399-1413), akit alig 14 éves uralkodás után fia, a legendás hadvezér és agincourt-i győző, V. Henrik (1413-1422) követett. A két Henrik ugyanazt a címert használta, amelyen először jelenik meg az angol oroszlán, mint egyik pajzstartó. A másik pajzstartó a bibliai eredetű vadkecske vagy heraldikai antilop, a yale, amely a címereken arany szarvakat hord (amelyeket a legenda szerint forgatni is tud) és tüzet okád. A Henrikek címerén a pajzs már nem dőlt, hanem egyenesen áll.



V. Henrik nagyon fiatalon meghalt, a trónörökös alig egy éves, helyette megint csak a félelmetes nagybácsik és unokatestvérek uralkodnak. VI. Henrik (1422-1471) nemcsak kisgyerek volt, hanem szellemileg is valamennyire korlátozott, a világos időszakokat elborult évek követték. Henrik nemcsak igény szerint volt francia király, hanem meg is koronázták, ezt tükrözi, hogy címere egyesíti az akkor már csak három liliomos francia királyi címert a megfelelően módosított angol királyi címerrel. Henrik mindkét pajzstartója a vadkecske.

Az angol 15. század a rózsák háborújának időszaka is. VI. Henriket megbuktatják, házi őrizetben tartják, majd egy rövid visszatérést követően meg is gyilkolják. Az angol trónt a Plantagenet ház fehér rózsát használó yorki ágának tagja foglalja el, IV. Edvárd néven (1471-1483). Edvárd király címerét fehér oroszlánok tartják, s a pajzs alatti mezőn a vörös rózsa helyett a fehér jelenik meg.



IV. Edvárd halála után a trón jogszerint kiskorú fiát V. Edvárdot illeti meg, akit öccsével együtt a Towerba zárnak és ott hamarosan mindkét kamaszfiú meghal. Az új király IV. Edvárd öccse, Richárd, Gloucester hercege lesz, III. Richárd néven (1483-1485). III. Richárd, Shakespeare azonos című drámájának alakja csak két évet ül az angol trónon, a bosworth mezei csatában legyőzi a lancester-i ággal rokonságban álló Henry Tudor, richmond grófja, aki VII. Henrik néven lesz a Tudor dinasztia megalapítója. Ezzel a Rózsák háborúja néven ismert sok viharos évtized lezárul.

Richárd király címerét két fehér vadkan tartja, s a chapeau-n először jelenik meg a királyi korona.