Brit királyi címerek V. - a Hannoveri ház, a Szász-Koburg-Gothai ház és a Windsor-ház

1701-ben már világos volt, hogy a Stuart ház protestáns ága örökös nélkül marad, így az akkor elfogadott Act of Settlement - a trónöröklési törvény - egyrész kizárta a Franciaországban élő katolikus Stuartokat az öröklésből, másrészt megállapította, hogy az angol és a skót trón I. Jakab legidősebb lányának leszármazóira száll. I. Jakab leánya, Erzsébet pfalzi választófejedelemné és cseh királyné (V. Frigyes pfalzi választó és az 1621-es fehérhegyi csata idején rövid időre cseh király felesége), akinek legkisebb leánya, pfalzi Zsófia (1630-1714), Ernő Ágost braunschweig-lüneburgi herceg és választó (közismertebb címén: a hannoveri választófejedelem) felesége lett, az ő legidősebb fiúk volt György Lajos braunschweig-lüneburgi herceg és választó, a későbbi I. György, Nagybritannia és Írország királya.

A hannoveri ház az ősi frank eredetű itáliai Este ház idősebb ágának, annak a Welf dinasztiának (angolosan Guelph) az ifjabbik ága volt, mely a legendás Oroszlán Henrik szász és bajor herceg (1129 – 1195) kiskorú unokája, Gyermek Ottó (kb. 1204 – 1252) útján 1235-ben megszerezte a braunschweig-lüneburgi hercegséget, és azt egészen 1866-ig, a Hannoveri Királyságnak Poroszországhoz történő csatolásáig, majd 1918-ig a braunschweigi hercegséget uralta.

1837-ben meghalt IV. Vilmos király, és a brit trón következő öccsének, Edvárd kenti hercegnek a lányára, Viktóriára szállt, mert a brit törvények elismerték a nőági öröklést, míg a hannoveri trón, melynek öröklését a középkori német (frank) száli jogi szabályozta, ami kizárta a nőági öröklést, III. György király következő fiára, Ernő Ágost cumberlandi hercegre szállt, ezáltal megszünt a több mint 100 éves brit-hannoveri perszonálunió.

I. György, II. György és III. György,

Nagybritannai és Írország királyainak és Hannoveri választók címere (1714-1801)az új dinasztia az utolsó Stuart címert használta azzal, hogy az angol-skót egyesített címer helyét a negyedik mezőben a braunschweig-lüneburgi (hannoveri) hercegek és választók címere foglalta el. A címernek még része volt a francia királyi címer, jelezve a középkor óta meglevő francia trónigényt

 III. György címere 1801-1816 közötta brit uralkodó 1801-ben, a Napóleonnal kötött amiens-i békében lemondott a francia trónigényről, és ugyanabban az évben létrejött a unió Írországgal, melytől kezdve az állam hivatalos neve Nagybritannia és Írország Egyesült Királysága.
A címerből elmaradt a francia igénycímer, a pajzs első és negyedik mezőjébe az angol, másodikba a skót, a harmadikba pedig az ír címer került, míg a hannoveri választófejedelmi címer a szvpajzusban jelent meg, melyet a választófejedelmi fejdísz fed.

 III. György, IV. György és IV. Vilmos címere1816-ban a Hannoveri Választófejedelemség királyság lett, így a szívpajzsban levő hannoveri címert királyi korona fedi. Ezt a címert használták 1837-ig, Viktória királynő trónra lépéséig

A brit uralkodó címere 1837-1952 közöttA brit-hannoveri perszonálunió megszünése (1837) után a hannoveri címer kimaradt a brit uralkodó címeréből, és ez a címer volt használatban 1952-ig, VI. György haláláig. II. Erzsébet címere is ugyanez, egy kivétellel: a korona nem az íves "ünnepi" korona, hanem a heraldikai Szent Edvárd korona

Viktória királynő halálával (1901) a brit trón legidősebb fiára, VII. Edvárdra szállt, aki apai ágon a szász Wettin-ház egyik ifjabb ágából, a szász-koburg-gothai hercegi családból származott. Az első világháború alatti németellenes hangulatban V. György király letette a dinasztia német nevét és a windsori várról Windsor ház nevet vette fel. (Ez kb. olyan, mint amikor József főherceg 1918-ban Habsburg-Lotharingiai családnevét a családi birtokról Alcsutira akarta változtatni a nevét, és amiről Jászi Oszkár annak idején lebeszélte. A hír vételekor V. György első unokatestvére, II. Vilmos császár nevetve jegyezte meg - célozva a Windsori víg nők c. Shakespeare darabra - "... akkor most szinházba megyek és megnézem a szász-koburg-gothai víg nőket ....")

Brit királyi címerek I.

A brit királyi címer

A királyi címernek a kormány által használt változata

A brit állam hivatalos neve 1921, az ír függetlenség és az Ír Szabadállam megalapítása óta Nagybritannia és Észak-írország Egyesült Királyság (The United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland), az ír függetlenség előtt Nagybritannia és Írország Egyesült Királyság (The United Kingdom of Great Britain and Ireland).

Az Egyesült Királyság (United Kingdom) 1800-ben jött létre, amikor az Unió-törvény (Act of Union) megszüntette az önálló, Nagybritanniával elvileg csak perszonál unióban álló Ír Királyságot (Kingdom of Ireland) és dublin ír parlament (amelynek felsőházában és alsóházában - a katolikusok jogfosztottsága miatt - csak az angol-ír protestáns elit ült) egyesült a westminsteri brit parlamenttel. Nagybritannia maga is egy unió eredménye: az 1603 óta perszonál unióban levő Anglia és Skócia 1707-ben egyesült, mint Nagybritannia, vele együtt megszünt az önálló skót parlament is, míg az egykori önálló Velszi Hercegség (Principality of Wales) formálisan 1535-ben olvadt bele Angliába.

A brit uralkodó címere és a brit kormány által használt címer némileg különbözik, de mindkettő lényegében azonos azzal, amit Viktória királynő kezdett használni 1837-ben, amikor megszünt a brit-hannoveri perszonál-unió.

A királyi címer négyelt pajzsában balra fent és jobbra lent (címertanilag jobbra fent és balra lent, mert a címerpajzsot úgy kell nézni, mintha valaki egy pajzsot tartana maga előtt) Anglia címere: vörös mezőben három balra lépő leopárd (oroszlán), jobbra fent arany mezőben a skótok vörös oroszlánja, balra lent pedig az írek legendás államalapító királyának, Brian Boru-nak az arany hárfája, ezüst húrokkal. A pajzstartók a koronás angol oroszlán és a skótok koronás egyszarvúja. A királyi címeren az uralkodót megillető arany sisakon az angol királyi korona, a pajzs körül a Térdszalagrend szalagja - maga a térdszalag -, alatt az angol királyi jelmondat: Dieu et Mon Droit (Istén és jogom) - franciául.

Az uralkodó és a kormány Skócia vonatkozásában más címert használ: a skót címer van kettőzve, a pajzstartók helyet cseréltek és a skót egyszarvú a skót koronát viseli, a címerpajzs körül nem a Térdszalagrend szalagja, hanem a legrégibb skót lovagrend, a Bogáncsrend lánca és jelvénye, alul pedig a skót királyok jelmondata.