A brit Parlament ünnepélyes megnyitása - 2013. május 8.

A brit Parlament ünnepélyes megnyitása ("State Opening of Parliament" - a "state" nemcsak 'állam', 'állami' összefüggésben használatos, hanem jelent ünnepit is, pl. a "state apartments" jelenti a palota "dísz-lakosztályát", melyet lakásra nem használnak) a legrangosabb királyi ceremónia, mely a középkorra nyúlik vissza. Ekkor találkozik a Parlament (Parliament) három összetevője: a Korona, a Lordok Háza és a Képviselőház ("House of Commons", a közrendűek háza). Az ünnepi eseményre minden évben az ülésszak megnyitásakor vagy a választások után az új Parlament összeülésekor sor kerül. 2011-ig ez novemberben vagy decemberben történt, de akkor fix ötéves parlamenti időszakokat vezettek be, amikor az új Parlament vagy éves ülésszak ünnepélyes megnyitására minden év májusban kerül sor. Ezek a képek - egy-két kivételellel (jelezve) idén, 2013. május 8-n készültek, s a brit királyi család fészbukos oldaláról származnak, a youtube-on pedig három egyenként kb. félórás film is van.

Az uralkodó és kísérete - a lovastestőrség uralkodói szakasza - elindul a Buckingham Palotából a Westminster Palotába (ez a Parlament épületének hivatalos neve!) (korábbi kép)

Idén a Wales-i herceg és felesége is részt vettek az ünnepi eseményen

 A birodalmi ünnepi koronát ('Imperial State Crown'), a díszkardot és a királyi hatalmat jelképező hermelinszegélyes bársony süveget külön hintó viszi

1605-ben Guy Fawkes kapitány a pincében felhalmozott puskaporral akarta felrobbantani a protestáns I. Jakab királyt és a parlamentet - ez e puskaporos összeesküvös (Gunpowder Plot). Azóta a királyi gárda (Yeomen of the Guard) szakasza lámpásokkal vizsgálja át a pincéket mielőtt az uralkodó megérkezik

 A lordfőkamarás (Lord Great Chamberlain, balra) átveszi a koronát (korábbi kép)

 A birodalmi ünnepi korona - eredeti formájában 1838-ban, Viktória királynő koronázására készült, azóta többször újrarakták az ékköveket.

 Az uralkodó megérkezik a nagy torony (Viktória torony) tövében levő királyi bejárathoz.
 Jobbra a hosszú fehér pálcával a lordfőkamarás

 II. Erzsébet és férje.
A királynő 1952 óta két kivétellel minden parlamenti megnyitó ünnepségen személyesen jelent meg. (Akkor is csak azért nem, mert éppen harmadik és negyedik gyerekét várta.)

Az uralkodó koronával, palástban, a férje oldalán vonul be
a Hosszú Galériának nevezett termen át a Lordok Háza üléstermébe (korábbi kép)

 A hosszú királyi palástot apródok viszik (korábbi kép)

 Az uralkodó megérkezik az ülésterembe

 Elfoglalja a trónt, miközben az apródok a palást uszályát igazgatják

 Az uralkodó a Lordok Háza üléstermében - a fekete palástos, parókás urak a királyság főbírái

 II. Erzsébet királynő, az Edinburgh-i herceg, a Wales-i herceg és Cornwall hercegnéje

 A királyi pár. 66-ik éve házasok
Jól látszik a Térdszalagrend láncán az uralkodót megillető különösen nagy méretű jelvény: a Sárkányölő Szent György zománcozott arany-figurája

Ő királyi fensége, Fülöp herceg, Edinburgh hercege, Merioneth grőfja és Greenwich bárója

a Legnemesebb Térdszalagrend és a Legősibb és Nemes Bogáncs-rend lovagja, Anglia nagy admirálisa

(a képen az egyes kitüntetések leírásának fordítása:
Collar of the Most Noble Order of the Garter = a Legnemesebb Térdszalagrend nyak-lánca

Order of Merit = Érdem rendje, az uralkodó saját belátása szerint adományozott, többnyire tudományos érdemekért, de politikusok is kapták, így pl. Churchill és Thatcher

Star Badge of the Order of the Garter = aTérdszalagrend csillagja

Star Badge of the Order of the Thistle = a Bogáncs-rend csillagja

Riband of the Most Ancient and Noble Order of the Thistle
=  a Legősibb és Nemes Bogáncs-rend szalagja

The Royal Victorian Chain = a Királyi Viktória-lánc)

Brit királyi címerek I.

A brit királyi címer

A királyi címernek a kormány által használt változata

A brit állam hivatalos neve 1921, az ír függetlenség és az Ír Szabadállam megalapítása óta Nagybritannia és Észak-írország Egyesült Királyság (The United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland), az ír függetlenség előtt Nagybritannia és Írország Egyesült Királyság (The United Kingdom of Great Britain and Ireland).

Az Egyesült Királyság (United Kingdom) 1800-ben jött létre, amikor az Unió-törvény (Act of Union) megszüntette az önálló, Nagybritanniával elvileg csak perszonál unióban álló Ír Királyságot (Kingdom of Ireland) és dublin ír parlament (amelynek felsőházában és alsóházában - a katolikusok jogfosztottsága miatt - csak az angol-ír protestáns elit ült) egyesült a westminsteri brit parlamenttel. Nagybritannia maga is egy unió eredménye: az 1603 óta perszonál unióban levő Anglia és Skócia 1707-ben egyesült, mint Nagybritannia, vele együtt megszünt az önálló skót parlament is, míg az egykori önálló Velszi Hercegség (Principality of Wales) formálisan 1535-ben olvadt bele Angliába.

A brit uralkodó címere és a brit kormány által használt címer némileg különbözik, de mindkettő lényegében azonos azzal, amit Viktória királynő kezdett használni 1837-ben, amikor megszünt a brit-hannoveri perszonál-unió.

A királyi címer négyelt pajzsában balra fent és jobbra lent (címertanilag jobbra fent és balra lent, mert a címerpajzsot úgy kell nézni, mintha valaki egy pajzsot tartana maga előtt) Anglia címere: vörös mezőben három balra lépő leopárd (oroszlán), jobbra fent arany mezőben a skótok vörös oroszlánja, balra lent pedig az írek legendás államalapító királyának, Brian Boru-nak az arany hárfája, ezüst húrokkal. A pajzstartók a koronás angol oroszlán és a skótok koronás egyszarvúja. A királyi címeren az uralkodót megillető arany sisakon az angol királyi korona, a pajzs körül a Térdszalagrend szalagja - maga a térdszalag -, alatt az angol királyi jelmondat: Dieu et Mon Droit (Istén és jogom) - franciául.

Az uralkodó és a kormány Skócia vonatkozásában más címert használ: a skót címer van kettőzve, a pajzstartók helyet cseréltek és a skót egyszarvú a skót koronát viseli, a címerpajzs körül nem a Térdszalagrend szalagja, hanem a legrégibb skót lovagrend, a Bogáncsrend lánca és jelvénye, alul pedig a skót királyok jelmondata.