Albert herceg és a Szász-Coburg-Gotha-ház

Albert szász–coburg–gothai herceg (teljes nevén Francis Albert Augustus Charles Emmanuel von Sachsen-Coburg und Gotha), (Coburg, Rosenau kastély, 1819. augusztus 26. –Windsori kastély, Berkshire, 1861. december 14.); a Szász–Coburg–Gothai-házból származó német herceg, Viktória brit királynő unokafivére, 1840-től haláláig Viktória királynő férje. Megszólítása a brit királyi udvarban 1840-től His Royal Highness (HRH) Prince Albert (azaz Ő királyi fensége Albert herceg), 1857. június 25-től viselt hivatalos méltósága Prince Consortvolt (magyarul kb. az uralkodónő hercegi rangú házastársa). Albert a házasságkötésekor brit állampolgár lett, megkapta a Térdszalagrendet és a brit tábornagyi rangot. Később a skót Bogáncs rend lovagja és a Bath rend nagymestere is lett. 

 Albert herceg 1840-ben

(John Partridge, kortárs divatos portréfestő képe az akkor 21 éves hercegről)

Albert brit tábornagyi (Field-marshal) vörös kabátban. Kitüntetései: felül a spanyol Aranygyapjas-rend lánca, alatt a brit Bath rend nagykeresztesének lánca, legalul pedig az angol Térdszalagrend lánca, a rend nagy jelvényével, a sárkányölő Szent György zománcozott arany figurájával

 Albert 1842-ben

(Winterhalter német festő képe)

 Viktória és Albert esküvője

 A mai történészek véleménye szerint, a Viktória-kor – és a viktoriánus világkép – legalább annyira Albert, sőt egyesek szerint inkább Albert, mint Viktória, mert a királyi család polgári erényességét, a néha unalmas tisztességet és a németes pedantériát Albert hozta a családba. De Albert a kormányzásba is belefolyt, látott minden állami iratot, közvetlenül tárgyalt a miniszterekkel és kortársai véleménye szerint – a cím kivételével – minden tekintetben ténylegesen király volt, Viktória királynő társuralkodója. Viktória és Albert fiatal koráról remek film készült: The Young Victoria (Az ifjú Viktória) címmel.

Albert címere
Négyelt pajzs első és negyedik mezejében Nagy Britannia és Írország Egyesült Királyság uralkodó címere, a fehér tornagallérral, mely az címer nem-uralkodói használójára utal, a második és harmadik negyedben a Wettin-ház címere, az arannyal és feketével ötször vágott mezőben zöld rutakorona. A pajzs körül a Térdszalagrend szalagja (a térdszalag), pajzstartók a brit királyi pajzstartók, felette királyi korona, a korona felett a Wettin-ház sisakjai, sísakdíszekkel.

Albert családja, a Szász-Coburg-Gotha-ház a szász királyi ház, a középkori eredetű  Wettin-ház oldalága.  A dinasztia tagjai a 19. században számos európai ország trónját szerezték meg. Így Lipót szász-coburg-gothai herceg  – Albert és Viktória királynő közös nagybátyja – 1831-ben az újonnan létrejött Belgium uralkodója lett, „a belgák királya” címmel (I. Lipót, uralkodás: 1831-1865). Ebből a dinasztiából származik a jelenlegi király, II. Albert is. Albert egyik unokatestvére, Ferdinánd, 1836. január 1-jén feleségül vette II. Mária portugál királynőt. Leszármazottai voltak a Portugál Királyság uralkodói, 1910-ig a köztársaság kiáltásáig. 1826-ban a család egyik ága örökölte a magyarországi Koháry család birtokait és felvette a Szász-Coburg-Koháry nevet.

A Szász-Coburg-Gotha-ház címere

 I. Ernő, Szász-Coburg-Gothai uralkodó herceg, Albert apja, Viktória királynő nagybátyja

 I. Lipót belga király (1831-1865)
I. Ernő, Szász-Coburg-Gothai uralkodó herceg öccse, Albert és Viktória királynő nagybátyja

A Szász-Coburg-Gothai ház családfája

Az első világháború éveiben a brit közvélemény rendkívül élesen németellenes volt és a nacionalista sajtó egy része már a német eredetű uralkodóház hazafiságát is kikezdte. Ezért 1917-ben V. György király megváltoztatta a család nevét, és a németes hangzású Szász-Coburg-Gothai ház helyett a Windsor-ház nevet vette fel. Ezzel egy időben a királyné testvérei és a királyi család más német származású, németes nevű rokonai is letették a német neveket és címeket és angol nevet és brit címeket vettek fel. A hír természetesen eljutott Berlinbe is, ahol V. György király első unokatestvére, II. Vilmos volt a császár, aki Shakespeare, Windsori víg nők című darabjára célozva ezt mondta: „No, akkor színházba megyek, és megnézem a Szász-Coburg-Gothai víg nőket ….”

A család másik ágának férfitagja, szintén Ferdinánd herceg, 1887. július 7-én Bulgária fejedelme (1912-től királya) lett és utódai egészen 1946-ig uralkodtak, amikor a Vörös Hadsereg által megszállt Bulgária köztársasági államformát vett fel. A Bulgária-ház jelenlegi feje, a korábbi II. Simeon bolgár cár, hivatalos neve Szimeon Szakszkoburggotszki és 2001. július 24-én szabad választásokon elnyerte Bulgária miniszterelnökségét. A történelem során ez volt az első alkalom, hogy egy elűzött uralkodó demokratikus választások eredményeként tért vissza országa élére.

(A magyar nyelvű Wikipedia szócikkei után. Albertről az angol nyelvű Wikipedia szócikke jó átfogó olvasmány.)

Brit királyi címerek I.

A brit királyi címer

A királyi címernek a kormány által használt változata

A brit állam hivatalos neve 1921, az ír függetlenség és az Ír Szabadállam megalapítása óta Nagybritannia és Észak-írország Egyesült Királyság (The United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland), az ír függetlenség előtt Nagybritannia és Írország Egyesült Királyság (The United Kingdom of Great Britain and Ireland).

Az Egyesült Királyság (United Kingdom) 1800-ben jött létre, amikor az Unió-törvény (Act of Union) megszüntette az önálló, Nagybritanniával elvileg csak perszonál unióban álló Ír Királyságot (Kingdom of Ireland) és dublin ír parlament (amelynek felsőházában és alsóházában - a katolikusok jogfosztottsága miatt - csak az angol-ír protestáns elit ült) egyesült a westminsteri brit parlamenttel. Nagybritannia maga is egy unió eredménye: az 1603 óta perszonál unióban levő Anglia és Skócia 1707-ben egyesült, mint Nagybritannia, vele együtt megszünt az önálló skót parlament is, míg az egykori önálló Velszi Hercegség (Principality of Wales) formálisan 1535-ben olvadt bele Angliába.

A brit uralkodó címere és a brit kormány által használt címer némileg különbözik, de mindkettő lényegében azonos azzal, amit Viktória királynő kezdett használni 1837-ben, amikor megszünt a brit-hannoveri perszonál-unió.

A királyi címer négyelt pajzsában balra fent és jobbra lent (címertanilag jobbra fent és balra lent, mert a címerpajzsot úgy kell nézni, mintha valaki egy pajzsot tartana maga előtt) Anglia címere: vörös mezőben három balra lépő leopárd (oroszlán), jobbra fent arany mezőben a skótok vörös oroszlánja, balra lent pedig az írek legendás államalapító királyának, Brian Boru-nak az arany hárfája, ezüst húrokkal. A pajzstartók a koronás angol oroszlán és a skótok koronás egyszarvúja. A királyi címeren az uralkodót megillető arany sisakon az angol királyi korona, a pajzs körül a Térdszalagrend szalagja - maga a térdszalag -, alatt az angol királyi jelmondat: Dieu et Mon Droit (Istén és jogom) - franciául.

Az uralkodó és a kormány Skócia vonatkozásában más címert használ: a skót címer van kettőzve, a pajzstartók helyet cseréltek és a skót egyszarvú a skót koronát viseli, a címerpajzs körül nem a Térdszalagrend szalagja, hanem a legrégibb skót lovagrend, a Bogáncsrend lánca és jelvénye, alul pedig a skót királyok jelmondata.