Címeranalízis - a dán címer változásai (1460-1819)

Az előbbi cikkben részletesen  bemutattuk a dán uralkodói címer változásait 1819 és 1972 között. Ebben bejegyzésben az előzményeket, a dán monarchia uralkodói címereinek alakulását mutatjuk be 1460 és 1819 között. A leírásban csak a címerben megjelenített országokat és országrészeket mutatjuk be, mivel a címerek heraldikai leírását a korábbi bejegyzésben már megadtuk.

A Kalmari Unió uralkodóinak címere: I. Keresztély, János és II. Keresztély (1460-1523)

A Dannebrog kereszt által négyelt pajzs, középpajzzsal és szívpajzzsal.
A szívpajzsban Oldenburg címere, a középajzsban: 1. és 4. negyed: Holstein, 2. és. 3. negyed: Schleswig címere, a fő pajzsban: 1. Dánia, 2. Svédország, 3. Norvégia, 4. a vendek királyának címere

1523-ban Svédország visszanyeri önállóságát és megszünik a Kalmari Unió:

I. Frigyes (1523-1535)

A Dannebrog kereszt által négyelt pajzs, szívpajzzsal.
A szívpajzsban Oldenburg címere. A nagy pajzsban: 1. Dánia, 2. Norvégia, 3. Schleswig,
4. Holstein címerei

III. Keresztély (1535-1559)
A Dannebrog kereszt által négyelt pajzs, négyelt szívpajzzsal.
A szívpajzsban: 1. Schleswig, 2. Holstein, 3. Stormarn, 4.  Oldenburg címere.
A nagy pajzsban: 1. Dánia, 2. Norvégia, 3. Svédország, 4. a gótok királya,
5. a pajzslábban: a vendek királya címere

 II. Frigyestől V. Keresztélyig (1559-1699)

A Dannebrog kereszt által négyelt pajzs, négyelt középpajzzsal és hasított szívpajzzsal.
A szívpajzsban: elöl: Oldenburg, hátul: Delmenhorst címere.
A középpajzsban: 1. Schleswig, 2. Holstein, 3. Stormarn, 4.  Dithmarschen címere.
A nagy pajzsban: 1. Dánia, 2. Norvégia, 3. Svédország, 4. a gótok királya,
5. a pajzslábban: a vendek királya címere

 IV. Frigyestől VI. Frigyesig (1699-1819)

A Dannebrog kereszt által négyelt pajzs, a harmadik és negyedik negyed vágott,
benne harmadolt középpajzzsal és hasított szívpajzzsal.

A szívpajzsban: elöl: Oldenburg, hátul: Delmenhorst címere.

A középpajzsban: 1. Holstein, 3. Stormarn, 4.  Dithmarschen címere.

A nagy pajzsban: 1. Dánia, 2. Norvégia, 3. felül: Svédország, alull: Schleswig, 4. felül: a gótok királya, alul: a vendek királya címere

Címeranalízis - a dán királyi címer változásai (1818-1972)

A dán király uralkodói nagy címerének bemutatását az 1818-1903 között használt címerrel kezdjük. Dánia és Norvégia a középkor óta perszonálunióban állt egymással, bár az unió még az osztrák-magyar viszonynál is alárendeltebb szerepet eredményezett Norvégiának, amely megmaradt egy saját nemesség és elit nélküli parasztországnak, a norvég nyelv pedig a parasztok nyelvének. (A protestantizmus miatt ugyanakkor a nagy szegénységhez képest, kiváló volt az írástudók aránya.) 1814-ben, a kieli békében svéd nyomásra Dánia lemondott Norvégiáról, mely ezután Svédországgal állt közös uralkodó alatt.  Az új helyzetre tekintettel VI. Frigyes király (1808-1839) elhagyta uralkodói címeréből Norvégia címerét. A dán királyok ezt a címert használták 1903-ig.

 A dán királyi címer 1818-1903 között

A dán uralkodói címer 1818-1903 között

A dán uralkodói címer 1818-1903 között. vörös szegélyű ezüst Dannebrog kereszttel négyelt pajzs, négyelt középpajzzsal és azon hasított szívpajzssal. A pajzstartók két vadember (tölgyág koszorúval és ágyékkötőkkel), a felette aranyrojtos, hermelinnel bélelt királyi palást, felette király korona. A pajzsról a dán Elefánt rend és a Dannebrog rend jelvényei függnek a megfelelő rendi láncon.

1. A szívpajzs és a középpajzs:

A szívpajzsban elől Oldenburg (dán: Oldenborg), a dinasztia eredeti birtokának címere: arany mezőben két vörös pólya, hátul Delmenhorst címere: kék mezőben arany kereszt. (Delmenhorst 1571-től állt az Oldenburgi ház uralma alatt.)

A négyelt középpajzs első negyedében Holstein (dán: Holsten) címere: voros mezőben stilizált ezüst csalánlevél. Holstein-Rendsburg grófságot 1459-ben örökölte meg I. Keresztély dán király, anyai nagybátyjától, I. Adolf schleswigi hercegtől, akit III. Frigyes császár 1474-ben Holstein hercegévé emelt, birodalmi közvetlen (reichsunmitelbar) hűbéri státusszal, mely egészen 1806-ig, a Német-Római Birodalom megszűnéséig fennállt. A második negyedben Stormarn címere: vörös mezőben (heraldikai) jobbra (tehát balra) forduló koronás ezüst hattyú  Stormarn Holstein hercegségben fekszik, címere 1496 óta szerepelt a dán királyi címerben. A harmadik negyedben Dithmarschen (Ditmarsken) címere: vörös mezőben ezüst lovon ülő arany-páncélos vitéz, ovális pajzsán arany kereszt. A tartományt 1559-ben hódította meg II. Frigyes király és 1864-ig, a dán-porosz háborúig állt ténylegesen a dán korona birtokában. A negyedik negyedben Lauenburg hercegség (a korábbi Szász-Lauenburg) címere: vörös mezőben arany lófej. Lauenburg hercegség 1815-1864 között állt perszonálunióban Holstein hercegséggel, következésképpen a dán koronával is.

2. A nagy címerpajzs:

A nagy címerpajzs a Dannebrog kereszttel négyelt pajzs, a harmadik negyed vágott, majd annak az alsó része [?] hasított, majd részben osztott, míg a negyedik negyed vágott.

Az első negyedben (balra fenn, a heraldikai jobboldalon) Dánia címere: kilenc vörös szívvel hintett arany mezőben három, vörös nyelvű, arannyal felfegyverzett, aranykoronás lépő kék oroszlán. (A "felfegyverzett" heraldikai nyelven körmöt, karmot, ragadozó madár csőrét jelenti). A második negyedben Schleswig (dán: Slesving) címere: arany mezőben két, vörös nyelvű, arannyal felfegyverzett, lépő kék oroszlán. Schleswig Hercegség (dán: Hertugdommet Slesvig) 1058 óta a dán korona hűbérbirtoka volt 1866-ig, amikor a dán-porosz háború eredményeképpen a poroszok elfoglalták. Az 1919-es versailles-i béke után, 1920-ban népszavazást tartottak, melynek nyomán Észak-Schleswig Dániához került, Közép- és Dél-Schleswig pedig Németországnál maradt, s ma az egykori Holstein Hercegséggel és más kisebb egykori dán koronabirtokkal együtt alkotják Schleswig-Holstein szövetségi tartományt. A harmadik negyedben felül Svédország címere: kék mezőben három nyitott arany korona, jelképezve, hogy a Kalmari Unióban Dánia királya egyben svéd király is volt. Alul és elől Izland (dán: Island) címere: vörös mezőben aranykoronás ezüst hering, mely először a 16. században tűnik fel, II. Frigyes címerében, mint Izland jelképe. A harmadik negyedben hátul és felül Faröer címere: kék mezőben arannyal felfegyverzett ezüst kos, alul Grönland címere: kék mezőben vörös nyelvű ezüst jegesmedve. A negyedik negyedben felül a dán királyok egykori címének, a gótok királya (dán: Gothernes konge) címere: arany mezőben kilenc vörös szív felett arannyal felfegyverzett kék lépő oroszlán, alul a másik hagyományos címnek, a vendek királya (dán: Vendernes Konge) címere: vörös mezőben aranykoronás arany lindorm, vagyis az északi mitológia kétlábú, szárnyas, mérget okádó sárkánya.

A dán uralkodói címer változásai 1903-1972

1903-1948 között

1903-ban az izlandiak kérésére megváltoztatták Izland jelképét, az ezüstszínű koronás halat és helyére kék mezőben ezüst sólyom lépett, mely 1918-tól a dán-izlandi perszonáluniót is megtestesítette.

1948-1972 között

1944-ben megszűnt a perszonálunió Izlanndal, így IX. Frigyes király a címeréből elhagyta Izland címerét.

1972 óta

1972-ben meghalt IX. Frigyes király, és az új uralkodó, II. Margit jelentősen leegyszerűsítette a királyi címert, elhagyva belőle mindent, ami korábbi dán területeket jelképeztek, de már nem tartoznak a dán korona fennhatósága alá. Eltűnt a középpajzs, a németországi birtokok címereivel, valamint a szívpajzsban is csak az Oldenburg ház címere maradt meg. A negyedik negyedben a történelmi királyi címek elhagyásával összhangban a gót és vend királyi címerek helyett Dánia címere jelenik meg. Érdekes, hogy a svéd címer megmaradt, de azt ma már a történelmi Kalmari Unióra történő utalásként értelmezik. Ezt a címert azonban csak az uralkodó használja, a dán állam szervei az egyszerű kiscímert használják.

A dán monarchia

A dán monarchia a legrégebbi Európában, ahol a monarchia folyamatosan fennáll. (A brit monarchia életében is volt megszakítás – 1649-1661 között – a spanyol monarchia történetében több is, a többi pedig mind újabb. A dán királyok sora a legendabeli királyokkal kezdődik, akiknek létezése történettudományosan nem volt igazolható. Az első történelmi dán király az Öreg Gorm (Gorm den Gamle) 936-tól 958-ig uralkodott, sírja a Jütland félszigeten levő egykori székhelyén, Jelling faluban, a temetkezési domb alatt volt (ma a falu templomában). Gorm király fia, I. Harald, vagyis a hires Kékfogú Harald (Harald Blåtand) (958-970 körül), akinek uralkodása alatt vette fel Dánia a kereszténységet. 

Kékfogú Harald megkeresztelkedése

 IV. Valdemár (fent) és I. Keresztély (lent)

Az Öreg Gorm dinasztiája vagy másképp a Jelling (Ylling) ház utolsó férfitagja, IV. Valdemár halála után rövid ideig Valdemár legidősebb lányának, Margit svéd és norvég királynénak fia, a gyermekkorú trónörökös volt II. Olaf néven a király, majd annak korai halála után maga Margit, mint I. Margit, akinek saját dán trónja és férjének, VI. Haakonnak norvég és svéd trónja hozta létre a kalmari uniót. A dán trónon Margit halála után IV. Valdemár leányági leszármazottai váltották egymást, míg a trón egy másik leszármazottra, Keresztély (Christian) oldenburgi grófra szállt, aki I. Keresztély néven (1448-1481) uralkodott. A legnagyobb és mindenesetre legnépszerűbb dán király IV. Keresztély volt (1588-1648), aki a harmincéves háború idején uralkodott. Fia, III. Frigyes (1648-1670) jelentősen átalakította a dán monarchiát, mely addig névlegesen választó monarchia volt, vagyis az új királynak minden alkalommal meg kellett alkudnia a rendekkel. III. Frigyes hatalmas népszerűségét, háborús győzelmeit és a polgárság támogatását kihasználva, 1660-ban örökletessé tette a dán monarchiát, melynek alaptörvényét (a Kongloven, vagyis a király törvénye) 1665-ben foglalták írásba. Az abszolút monarchia 1848-ig állt fenn, amikor az európai forradalmi hullám nyomán Dániában is új alkotmány és alkotmányos királyság született. Az új királyt, VII. Frigyest (1848-1863) az új idők jeleként már meg sem koronázták.

 IV. Keresztély (fent) és III. Frigyes (lent)

Lex Regia vagyis a Kongeloven, a dán abszolutizmus alkotmánya (1665)

Az Oldenburgi ház főága VII. Frigyessel 1863-ban kihalt, és a dinasztia egyik mellékágából származó IX. Keresztély (1863-1906), ugyanúgy I. Keresztély leszármazottja, követte a trónon, amelyet ma is az Oldenburgi ház Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg nevet viselő mellékága foglal el. Az Oldenburg ház egy másik mellékága, a Holstein-Gottorp ház tagjai foglalták el a svéd trónt (1751-1818), az orosz cári (császári) trónt Romanov-Holstein-Gottorp ház néven, illetve az oldenburgi hercegi, majd nagyhercegi trónt (1773-1918) is. A Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg egy mellékága – IX. Keresztély egyik fiának leszármazottai, a volt görög királyi ház (1863–1924, 1935–73), illetve jogilag a Windsor ház nevén, a II. Erzsébetet követő brit uralkódók is ebbe a dinasztiába tartoznak majd. A dán trónöröklés rendjének megváltozása miatt, IX. Frigyes király leánya, Margit (II. Margit) megelőzte a trónöröklésben a király öccsét, s így a jövendőbeli dán királyok már csak leányágon tartoznak majd az Oldenburg-házba. (II. Margit királynő férje Henrik herceg egy periférikus francia grófi család sarja.) A dán uralkodók - az egy János kivételével (1481-1513) - vagy a Keresztély (dán: Christian) vagy a Frigyes (dán: Frederik) nevet viselik. Régi hagyomány szerint, az uralkodói sorszámot Dániában nem római, hanem arab számmal jelölik.

IX. Keresztély - európa apósa (fent) és II. Margit és Henrik herceg (lent)

II. Margit királynő és Henrik herceg

A dán uralkodó mai címe igen rövid – “Dánia királynője” (dánul: “Danmarks Dronning”) -, mert a jelenlegi uralkodó 1972-ben, a trónra lépésekor elhagyta a történelmi uralkodó címek többi elemét. Példáját 1973-ban követte az új svéd király is, míg az 1905-ben újjáéledt önálló norvég monarchia királyi címe mindig is cask a Norvégia királya volt.) A dán királyok történelmi címe tartalmazta több olyan tartomány (országrész) nevét is, melyet az Oldenburg ház tagjai uraltak, illetve a “Vendek és Gótok királya” címet is, mely hagyományos skandináv király cím, a svéd király címe is tartalmazta 1973 előtt. X. Keresztény és IX. Frigyes királyok teljes címe: Isten kegyelméből, Dánia, a Vendek és a Gótok királya, Schleswig, Holstein, Stormarn, Ditmarschen, Lauenburg és Oldenburg hercege. X. Keresztély király 1918-1944 között perszonálunióban Izland királya is volt (1918 előtt Izland nem volt önálló állam, 1944-ben pedig megszünt a perszonálunió és Izland köztársaság lett.

Cikk a Regnum-portálon

A királyságban gondolkodó Regnum portálon megjelent egy a szerkesztővel közös írásunk: http://regnumportal.hu/node/613.