2010. január 12., kedd

A budai vár - képek az újkori királyi palota múltjából I.

Képek Czagány István, A budavári palota című könyvéből (Budapest, 1966)


A budai királyi palota Mária Terézia-kori épülete - a mai palota kb. déli fele -, a gödöllői Grassalkovich-kastélyra emlékeztető két manzard-kupolával (a felső a dunai homlokzat, az alsó az udvari, vagyis a mai Oroszlános udvar Duna-felőli oldala)

A királyi palota egyetemmé átalakítva. A nagyszombati egyetem 1777-ben Budára költözött, s a szinte sose használt királyi rezidenciát egyetemi célokra átalakították. Az udvari homlokzat közepén még megvan a barokk manzard-kupola, de a Dunára néző homlokzaton már elbontották, s a helyére épült az egyetem csilalgvizsgáló tornya, az egri Spekula ikertestvére. A baloldali négyszög udvarán látszik a Szent Jobb-képolna magas hagymakupolája


A királyi palota az 1850-es években (fent) és az 1890-es években (lent). A Buda ostroma (1849) idején kiégett palotát az 1850-es években helyreállították, s az 1840-es évelben megépült középső harmadik emeletre romantikus manzard-kupola került. Ez az állapot az 1890-es évekig fennállt, amikor megkezdődött a palota kibővítése, először Ybl Miklós, majd Hauszmann Alajos terve szerint. Ybl még csak a krisztinavárosi-szárny megépítésében gondolkozott, a palota dunai homlokzatának megkettőzése és a kupola megépítése Hauszmann ötlete volt. Az alsó képen a krisztinavárosi szárny már nagyjából kész van, megépült a mozgalmas barokk tetőszerkezet, de az északi szárny megépítéséhez még nem fogtak hozzá.




A királyi palota az 1857-1892 közötti időszakban. Az udvaron (fenti alsó kép), jobbra lent látszik annak a kocsifelhajtó alagútnak a kőkorlátja, amely a Buzogány-torony melletti "Ferdinánd-kapu"-tól indult, s megteremtette a Tabán és a vár közvetlen kapcsolatát. A lenti kép bal alsó sarkában ugyanez a kőkorlát látszik.


Az "Oroszlános kapu" építése, a kapu-ív boltozása előtt (lent). Balra a krisztinavárosi szárny, jobbra az egykori várkápolnát magába foglaló, mai középső épületszárny.
A közel háromszorosára bővített budai királyi palota dunai homlokzatának leghangsúlyosabb eleme a neobarokk kupola (fent), s a kupola alatti "Habsburg-terem" előtti portikuszból a kertbe vezető elegáns lépcső, a Habsburg lépcső volt (lent). A palota előtt ma is álló Savoyai Jenő szobor barokkos megjelenése és a palota mozgalmas barokk homlokzata teljes művészi egységet alkotott.


A várkápolna kapuja a belső várudvarra, népszerű nevén az Oroszlánus udvarra nyílott.


Az Oroszlános udvar északi oldala a várkápolna kapujával (balra, felette kereszt), illetve az egyik díszlépcsőhez vezető kocsiáthajtós kapuval (jobbra, felette, vas és üveg esőtető). Az épületszárny felett állt a Hauszmann-féle neobarokk kupola, amely nem igazi épület elem, inkább csak egy mozgalmas tetőmotívum volt, tetején a Szent Korona aranyozott bronz másával.


2 megjegyzés:

  1. Legalább a Habsburg lépcsőt vissza kellene állítani, a "vak" vasablakok helyett a számos is üvegtáblából álló, függönyszerű ablakokat is.

    VálaszTörlés
  2. Nem stadionokat kellene épiteni - amiket alig vagy egyáltalaán nem látogatnak - főleg a turisták- hanem a palotaegyüttest kellene eredeti pompájában visszaépiteni, hogy megszünjön ez a "panel jellege" ami a magyar épitészet szégyene.

    VálaszTörlés