Brit-indiai lovagrendek

A brit Rádzs (rádzs (raj) Hindi nyelven: uralom) az indiai szubkontinens feletti brit uralom 1858 és 1947 között. A brit ellenőrzés alatt álló terület – a kortárs szóhasználatban: India, ritkábban: Indiai Birodalom – magába foglalt olyan területeket, melyeket az Egyesült Királyság közvetlenül igazgatott (a kortárs szóhasználatban: Brit India), valamint a fejedelmi államokat, melyeket a Brit Korona felsőbbsége alatt álló helyi uralkodók kormányoztak.

Ezt a kormányzati rendszert 1858-ban vezették be, amikor a Brit Kelet-indiai Társaság átruházta az uralmat Viktória királynő személyében a Koronára (akit 1876-ban India császárnőjének nyilvánítottak), és 1947-ig tartott, amikor a Brit Indiai Birodalom két szuverén dominumra oszlott fel: az Indiai Unió (1950-től: Indiai Köztársaság) és Pakisztán Dominium (később: Pakisztáni Iszlám Köztársaság), melynek keleti fele utóbb – 1970 után – Bangladesi Népköztársaság lett. A Rádzs létrejöttekor Alsó Burma is Brit Indiához tartozott, Felső Burmát pedig 1886-ban csatolták hozzá és 1937-ig Brit India egyik tartományaként kormányozták, amikor különálló brit gyarmat lett, saját függetlenségét 1948-ban nyerve el.

Mivel a brit lovagrendek keresztény lovagrendek, célszerűnek mutatkozott India nem-keresztény (hindu vagy muszlim) uralkodóinak, valamint az Indiai Birodalom kormányzásában jeleskedő briteknek külön lovarendeket alapítani.

A „Legdicsőségesebb India Csillaga Rend” (The Most Exalted Order of the Star of India) az Indiai Birodalommal összefüggő rangidős rend, a rangban fiatalabba az „Indiai Birodalom Legkiválóbb Rendje” (The Most Eminent Order of the Indian Empire), ezeken felül volt csak nők számára az „Indiai Birodalmi Koronarend” (Imperial Order of the Crown of India). Ezeknek a lovagrendeknek a jelvényei – ellentétben a legtöbb európai lovagrendi jelvénnyel – nem is alkalmazták a keresztet, mint rendi jelvényt.

Lord Hardinge, indiai alkirály (1910-1916)
mint az India Csillaga Rend nagymestere,
a rendi palástban, lánccal

 Fent: a Cochin maharadzsa (ma: Kochi, Kerala állam), az India Csillaga Rend nagyparancsnok lovagja, 1903-ban, VII. Eduárd király durbar-ján
Lent: a barodai maharadzsa az India Csillaga Rend nagyparancsnoki szalagjával és csillagával és az Indiai Birodalom Rendje nagyparancsnoki csillagával

Az India Csillaga Rendet Viktória királynő alapította 1861-ben. A Rend tagjait három osztályba sorolták:

• Nagy Parancsnok Lovag (Knight Grand Commander (GCSI))
• Parancsnok Lovag (Knight Commander (KCSI))
• Rendtag (Companion (CSI))

A Rend uralkodója a brit uralkodó, mint India császára, nagymestere pedig hivatalból a mindenkori indiai alkirály. A Rendbe 1948 óta nem neveztek ki új tagot. Az utolsó lovag, az alwari maharadzsa halála (2009) óta a Rend nyugszik, bár jogilag nem szűnt meg, s ma már csak egyetlen tagja van, II. Erzsébet, mint a Rend uralkodója.

A Rend jelmondata: „A menny fénye az útmutatónk”. Az „India csillaga”, a Rend szimbóluma az indiai alkirály lobogóján is megjelent. Az India Csillaga Rend az ötödik (volt) a brit lovagrendek rangsorában, a Térdszalagrend, a Bogáncsrend, a Szt. Patrick rend és a Bath-rend után.

Öltözékek és jelvények

A Rend tagjai a fontos ceremoniális alkalmakkor látványos öltözéket viseltek:

Az India Csillaga Rend nagyparancsnoki lánca, palástja és hímzett csillag a paláston

A palást, melyet csak a nagyparancsnoki lovagok viseltek, világoskék szaténból készült, fehér selyem béléssel. Baloldalán a Rend hímzett csillaga jelent meg.

A lánc, melyet szintén csak a nagyparancsnoki lovagok viseltek, aranyból volt, váltakozva állt lótusznövény, vörös és fehér rózsa ábrázolásából, középen a birodalmi koronával. A „láncos napokon”, melyet az uralkodó határozott meg, az ünnepélyes eseményen megjelenő rendtagok a Rend láncát viselték az egyenruha, az ünnepi nappali vagy esti viselet felett. Amikor a láncot viselték – „láncos napokon vagy más ünnepélyes alkalmakkor, mint a koronázás), a Rend jelvénye a láncon függött.

V. György király, mint India császára az India Csillaga Rend nagyparancsnoki szalagját adja át
(feltehetően 1911-ben, a Delhi durbar alkalmával)

A kevésbé fontos alkalmakkor egyszerűbb jelvényeket hordtak:

A csillag, melyet csak a nagyparancsnok lovagok és parancsnok lovagok viseltek, sugárzó napot ábrázolt, melyből 26 nagy sugár váltakozott 26 kisebb sugárral, aranyból készült és kör alakú volt a nagyparancsnok lovagok számára, ezüst és nyolc ágú a parancsnok lovagok számára. A sugárzó nap közepén világos kék gyűrűben a Rend jelmondata. A gyűrűn belül ötágú csillag, a nagyparancsnok lovagok számára gyémántokkal kirakva.

A rend különleges csillaga, gyémántokkal díszítve

A Rend jelvényét a nagyparancsnok lovagok fehér szegélyű világoskék szalagon a jobb vállról a bal csípő felé vetve, a parancsnok lovagok ugyanilyen szalagon a nyakban hordták. A Rend jelvénye ovális, benne az uralkodó arcmása, világos kék gyűrűvel körülvéve, rajta a Rend jelmondata. Az ovális jelvény egy ötágú csillagról függött, melyet a rendi osztálytól függően gyémántokkal díszíthettek.

A gondali maharadzsa az Indiai Birodalom Rendje nagyparancsnoki jelvényeivel,
1911-ben, V. György londoni koronázásán

Az Indiai Birodalom Rendjét ugyancsak Viktória királynő alapította, 1878-ban. A Rend tagjai három osztályba tartoztak:

• Nagy Parancsnok Lovag (Knight Grand Commander (GCIE))
• Parancsnok Lovag (Knight Commander (KCIE))
• Rendtag (Companion (CIE))

A Rendbe 1947 óta nem neveztek ki új tagot, az utolsó lovag, a dhrangadhrai maharadzsa halála, 2010 óta a Rend nyugszik, egyetlen tagja az uralkodó, II. Erzsébet. A Rend jelmondata „Imperatricis auspiciis” („A császárnő támogatása alatt”) Viktória királynőre, az első indiai császárnőre utal.

Öltözékek és jelvények

A Rend tagjai a fontos ceremoniális alkalmakkor látványos öltözéket viseltek:

A palást, melyet csak a nagyparancsnoki lovagok viseltek, sötétkék szaténból készült, fehér selyem béléssel. Baloldalán a Rend hímzett csillaga jelent meg.

A lánc, melyet szintén csak a nagyparancsnoki lovagok viseltek, aranyból volt, váltakozva állt arany elefántokból, indiai rózsákból és pávákból.

A rend lánca, csillaga és jelvénye

A kevésbé fontos alkalmakkor egyszerűbb jelvényeket hordtak:

A csillag, melyet csak a nagyparancsnok lovagok és parancsnok lovagok viseltek, tíz ágú csillag volt, arany és ezüst sugarakkal a nagyparancsnok lovagok számára, ezüst a parancsnok lovagok számára. A közepén sötét kék gyűrűben a Rend jelmondata. A gyűrűn belül Viktória királynő arcmása, felette korona.

A Rend jelvényét a nagyparancsnok lovagok sötétkék szalagon a jobb vállról a bal csípő felé vetve, a parancsnok lovagok és rendtagok ugyanilyen szalagon a nyakban hordták. A Rend jelvénye ötszirmú vörös virág, felette korona, a közepén sötétkék gyűrűvel övezve belül Viktória királynő arcmása, rajta a Rend jelmondata.

A travancore-i maharadzsa a rend nagyparancsnoki szalagjával és csillagával, ő volt a rend utolsó élő nagyparancsnok lovagja, meghalt 1991-ben

Az Indiai Birodalmi Koronarendet is Viktória királynő alapította 1878-ban, miután India császárnője lett. A Rend csak nők számára állt fenn, 1947 óta nem neveztek ki új rendtagokat. 

Indiai Birodalmi Koronarend jelvénye

A Rend tagsága a brit hercegnőkre, az indiai fejedelmek feleségeire vagy nőrokonaira vagy a következő tisztségviselők feleségeire vagy nőrokonaira korlátozódott:

·         - az indiai alkirály

·        -  az indiai főkormányzó

·         - a madraszi, a bombay-i és a bengáli kormányzó

·         - az indiai ügyek minisztere (Secretary of State for India)

·         - az indiai hadsereg főparancsnoka.

A Rendnek ma már egyetlen tagja van, II. Erzsébet, aki 1947-ben kapta meg, húgával együtt.

(A wikipedia szócikkei alapján.)