Nagy Károly (balra), koronázási díszben és Zsigmond császár (jobbra), házi koronában,
Albrecht Dürer képein, melyeket a nürnbergi Városháza számára készített
A nyugati világ rangban első uralkodója a császár volt, vagyis a német király, akit a pápa római császárrá koronázott. Az utolsó nyugat-római császár, Romulus Augustulus lemondása (456) óta jó 340 év telt el 800. karácsonyáig, amikor III. Leó pápa a római Szent Péter bazilikában Imperator Romanorum címmel császárrá koronázta Károly frank királyt, a történelem Nagy Károlyát (Carolus Magnus – Charlemagne – Karl der Große).
Nagy Károly fiai és unokái után a birodalmat – immár az egykori közép- és keleti frank birodalom, Lothar és Német Lajos örökségére korlátozva – a szász uralkodóházból származó I. Ottó újította meg, akit 962.-ben koronáztak császárrá. A szász dinasztia Szent (II.) Henrik császár halálával kihalt, s helyét a Konrádok és Henrikek dinasztiája, a száli frank dinasztia vette át. A frankok után a sváb Staufok (Hohenstaufen), majd bajorok, a luxemburgiak s végül II. Albert király, Zsigmond császár veje után – egy rövid bajor közjátékkal – a Habsburgok, majd a Habsburgok leányága, a Habsburg-Lotharingiai ház tagjai ültek Nagy Károly trónján. Az utolsó császárt, II. Ferencet 1792-ben koronázták meg Frankfurtban. A birodalom akkor már vagy 150 éve lényegében csak papíron létezett, s a napóleoni háborúk megadták neki a kegyelemdöfést. II. Ferenc 1804-ben felvette az örökletes osztrák császári címet (Kaiser von Österreich), s a birodalom 1806-ban jogilag is megszűnt létezni, amikor a császár lemondott a német-római császári címről.
Hitler a jelvényeket visszavitette Nürnbergbe, s azokra valamelyik háborús bunkerban az amerikaiak találtak rá, akik a gyűjteményt visszaszolgáltatták az osztrák államnak, a Habsburg-monarchia jogutódjának. A legszentebb európai uralkodói jelvények ma már csak múzeumi tárgyak a bécsi Hofburg „Weltliches und Geistliches Schatzkammer” (a.m. ’Világi és egyházi kincstár’) nevű gyűjteményében.
A birodalmi jelvények
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvnE5M86RaDDnQWwkK8HUkvE5MR78EHJ-Kjjt6FqlqXRjN4tjtD0eyIQPuWo4YBe-rSAmAKXb7QRzZZoB-nH_lo2A7Hn2EZO8nc5JrXaycCGxt2-2ZbNZK5_blrp9ynG6oa_eh4B1lQrWo/s320/Reichskleinodien_%2528Meyers%2529.jpg)
A birodalmi jelvények a Meyers Konversationslexikon-ból
(A felső sorban balra az Aachenban őrzött német király korona, középen a birodalmi alma, jobbra pedig a birodalmi (császári) korona, majd a jogar. A kép két szélén a szertartási kard (balra) és a birodalmi kard (jobbra). Középen a koronázási palást, illetve a keztyúk és cipők.)
Az „Aacheni jelvények”
1. Birodalmi vagy koronázási evangeliarum (Aachen, 8. sz. vége, a könyvborító későbbi, gótikus alkotás)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEis8g6VDrjf48t1j1eQvhPG2bOC8C0eVpBIBDY1Gcgq_9Xzjvh7JhvKfJGhfDhLxGDd0mh3Zr2feuidFooFSLVIfdYQg-7A2vLgxlmzQMc2WPUvqMEo0Zm1lWKY1VrrZdGubBKfW8I8Mva5/s320/Imperial_Bible.jpg)
2. "István-burza” (karoling, a 9. század első harmada)
3. „Nagy Károly szablyája” (kelet-európai, a 9. század második fele. A kard nyilvánvalóan nem lehetett Nagy Károlyé, mert nem nyugati típusú kard, hanem a honfoglaláskori magyar sírokban is megtalálható nomád szablya egy igen szép példánya, mely akár lehetett valamelyik avar kagán díszkardja is, mely több más kinccsel együtt, hadizsákmányként kerülhetett a frankok birtokába, vagy éppen a magyar fejedelmi díszkard, amelyik valamelyik árpád-házi hercegnővel került nyugatra)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikvGEHzPILWhTtwHnHzXN22Glnn_YgY05EMnZHBgKqBBhQy1hn8LbDHoZ1QfWLqHYQ2BWU9udWIN2Q4L2at1ICwaZN0O8diuvq7WTDFEk1cDDLXVTrsyv2wa1ePQRf4AuMcd3sXat8wGVp/s320/Holy+Roman+Empire+crown.jpg)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXdYVhujSzPLIdQV-ZxcucnC3M833TWYmzm0losFyXuravxA-O6NiCqq0sPmNbJsvKcW7sT_xaR_4ypc7nq3fZjlacfIeVkzQTgnu0F3Unwa0jKpzINBloQn3yL55f9sI3sEtvWkGqYWZT/s320/Reichskrone_Schatzkammer.jpg)
2. A birodalmi kereszt ("Reichskreuz") (nyugati német, 1024-25), a Szent lándzsa (longobard, 8-9. század) (balra, lent) és a Szent Kereszt egy darabkája (jobbra lent)
3. A birodalmi kard ("Reichsschwert") (a hüvely német, a 11. század második fele)
A birodalmi kard (balra) és a szertartási kard (jobbra) első részletes ábrázolása
4. A birodalmi alma ("Reichsapfel") (nyugat-német, kb, a 12. század második fele)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRIpWDfKI8fGMGROf1WVO0nK65nzmvzPCN5ACkqS5Q2xzsa5fV7vd3GI_T-O5c6VP9r1TbBqRnMlGElRm7UgsvAxk4LljAcxPkzOlyrDMLKOgKnvNnIOYwQuf0F_MmPBCN69u2_HgdZdMC/s320/Imperial_Orb_of_the_Holy_Roman_Empire.jpg)
5. A koronázási palást (pluviale) (Palermo, 1133-34)
6. A koronázási öltözék
A koronázási öltözék darabja, éppúgy mint a palást, a Hohenstaufenek sziciliai udvarában készültek, s onnan kerültek a birodalmi jelvények közé.
(a) Alba (Palermo, 1181)
(b) Dalmatika (Palermo, 1140 körül)
(c) Harisnyák (Palermo, 1170 körül)
(d) Cipők (Palermo, 1130 körül vagy 1220 körül)
(e) Keztyűk (Palermo, 1220)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrUxKcnPRKH7pfDcuYoRr9bXPQDV1ewgjHHLBArkaO2umBRUwNu3E2vMRFHZI1xnPUi5aWo1OaHvokw6bGRitO1KroSykQLdDpt9E48IFqJ3Q2kS_mZ0L6MWp3omhM2rozwtt8XKASkmIO/s320/Ludwig_Streitenfeld_Kaiser+Franz+II.jpg)
Ludwig Streitenfeld: II. Ferenc, német-római császár koronázási díszben
(Fején a birodalmi korona, jobbjában a jogar, baljában a birodalmi alma, vállán a palást, alatta az arannyal hímzett szegélyű alba, felette a sasokkal hímzett stóla.)
A koronázási keztyű (Palermo, 1220 körül)
7. Szertartási kard (Palermo, 1220)
8. Stóla (Közép-Itália, 1338 előtt)
9. Sasos dalmatika (felső-német, 1350 előtt)
10. Jogar (német, a 14. század első fele)
11. Aszpergil (szenteltvíz-szóró) (német, a 14. század első fele)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése