A Legősibb és Legnemesebb Bogáncsrend

Az angol és skót történelmi hagyományok sok különös nevű hivatalt és intézményt őriznek. Az ősi angol és így rangelső brit lovagrend a Térdszalagrend, ami voltaképpen egy harisnyakötő, a hasonló rangú skót rend pedig a skót nemzeti növény, a bogáncs nevét viseli.

A Bogáncsrend lovagjai
2012. július 5-n beiktatta Vilmos herceget, Cambridge hercegét, Strathearn grófját és Carrickfergus báróját a Legősibb és Legnemesebb Bogáncsrend lovagjainak sorába

A Bogáncsrendet (Order of the Thistle) vagy teljes nevén A Legősibb és Legnemesebb Bogáncsrendet (The Most Ancient and Most Noble Order of the Thistle) jelenlegi formájában 1687-ben alapította VII. Jakab skót király (II. Jakab angol király), aki egy korábban már állítólag már létező lovagrendet támasztott fel. A rend uralkodója (Sovereign) a mindenkori brit uralkodó, mint skót király és 16 tagja (lovagok és hölgyek) lehet, ezen felül a brit királyi család tagjai és külföldi uralkodók lehetnek még tagjai.

A rend legfőbb jelképe a bogáncs, Skócia egyik nemzeti jelképe. A rend jelmondata Nemo me impune lacessit (latin, "Senki nem provokál büntetlenül"). Ez a jelmondat feltűnik az Egyesült Királyság királyi címerének Skóciában használt változatán is, a brit egyfontos pénzérmén, a Royal Regiment of Scotland (Skót Királyi Ezred), a Scots Guard (Skót testőrezred), a The Black Watch (Royal Highland Regiment) of Canada (Kanadai Fekete Őrezred) és a The Royal Scots Dragoon Guards (Királyi Skót Dragonyos Lovasőrség) jelmondataként. A rend védőszentje Szent András.

A Bogáncsrend, amely a brit lovagrendekről eltérően elsősorban csak Skóciában használt, a lovagrendek rangsorában a második helyet foglalja el. Angliai megfelelője, a Térdszalagrend az első, melyet a 14. század közepén alapították. 1783-ban alapították meg az Írországban használt Szt. Patrik-rendet, amelyet azonban az ír függeltenség óta már nem adományoznak.

Története

VII. Jakab skót király állítólag egy már korábban létező lovagrendet támasztott fel, amikor 1687-ben jelenlegi formájában létrehozta a Bogáncsrendet. A legenda szerint Achaius skót király, miközben Æthelstan wessexi király ellen harcolt, az égben jelenést látott: Szt. András keresztjét. Miután megnyerte a csatát, 786-ban megalapította a Bogáncsrendet, amelyet Szt. Andrásnak ajánlott. A legenda azért nehezen hihető, mert a két főszereplő, bár történelmi személyek voltak, nem ugyanabban az évszázadban éltek. Egy másik legenda szerint Achaius 809-ben alapította a rendet, miután szövetséget kötött Nagy Károly frank uralkodóval. Ennek esetleg alapot adhat, hogy Nagy Károly skót testőröket alkalmazott. Egy hasonló hagyomány alapján Robert Bruce bannockburni csata után újjáélesztette a rendet.

VII. Jakab skót király, a Bogáncsrend alapítója
Sir Godfrey Kneller festménye

Azonban a rend 15-16. századi létezésére nincs egyértelmű és elfogadott bizonyíték. Egy 1558-as francia kommentár szerint a skót királyook a bogáncsos koronát és Szt. András keresztjét használták jelképként és lobogóikon, de hozzáteszi, hogy nem alapítottak lovagrendet.  John Lesley 1578. körül felsorolta V. Jakab király külföldi kitüntetéseit, és hozzátette, hogy saját nemzetének megfelelően Szt. András keresztjét viselte. Egy skót lovagrend, a Szt. András-rend, feltehetően létezett a 16. században, de az a század végére megszűnt.

VII. Jakab skót király 1687. május 29-én adta ki királyi rendeletét, amely "újjáéleszti és visszaállítja a Bogáncsrendet korábbi dicsőségébe fényébe és ragyogásába". A rend megalapításakor nyolc lovagot neveztek ki, majd a következő évben VII. Jakabot megfosztották trónjától. Utódai, III. Vilmos angol király és II. Mária angol királynő, nem neveztek ki újabb lovagokat a rendbe, amely egy ideig szunnyadt. 1703-ban Anna brit királynő ismét újjáélesztette a Bogáncsrendet, amely változatlan formában fennmaradt a mai napig.

A rend tagjai

A rend mindenkori vezetője Skócia, majd később Nagy-Britannia királyai voltak Amikor VII. Jakab megalapította a rendet, az alapítólevél leszögezte, hogy a király és 12 lovag lehet tagja, utalva Jézusra és a 12 apostolra. 1827-ben IV. György brit király lehetővé tette, hogy 16 tagot nevezzenek ki a rendbe. A nőket (az uralkodó királynőn kívül) kezdetben kizárták a rendből. VI. György brit király azonban feleségét, Erzsébet brit királynét 1937-ben kinevezte a rend tagjává és 1987-ben II. Erzsébet brit királynő lehetővé tette, hogy a nők is a rend tagjai lehessenek.

II. Erzsébet királynő, a Bogáncsrend uralkodója, balján Fülöp edinburgh-i herceg, előttük Anna hercegnő, a királyi hercegnő (Princess Royal) és Vilmos herceg

Időről időre a "rendes" tagokon kívül "különleges" tagokat is kinevez az uralkodó. Az "extra lovagok" nem számítanak bele a IV. György által meghatározott 16 fős felső határba. A brit királyi család tagjai általában ennek köszönhetően a rend tagjai, az első közülük Albert herceg, Viktória királynő férje volt.  V. Olaf norvég király volt a rend első külföldi tagja, akit 1962-ben II. Erzsébet nevezett ki.

A rend alapítólevelének megfelelően a mindenkori uralkodónak van joga a rend tagjait kinevezni. A 18. századtól az uralkodó általában a brit kormány javaslatára nevezte ki a rend tagjait, azonban VI. György úgy érezte, hogy mind a Térdszalagrendet, mind a Bogáncsrendet a kormány a politikai hűség, és nem a személyes eredmények jutalmazására használta. Ezért, Clement Attlee miniszterelnök és Winston Churchill, az ellenzék vezetőjének beleegyezésével, 1946-tól, csak az uralkodó nevezhetett ki rendtagokat.

A Bogáncsrend lovagjai és hölgyei (Knights and Ladies of the Thistle) tagjai lehetnek a Térdszalagrendnek is, mivel utóbbi csak Anglia területén használatos. Korábban sok lovag, aki megkapta a Térdszalagrend kitüntetését, lemondott a Bogáncsrendről. A rend tagjait meg is lehet fosztani a tagságuktól - erre egyszer került sor John Erskine esetében, aki a rend tagságát és lovagi címét is elvesztette, miután részt vett az 1715-ös jakobita felkelésben.

A rendnek öt tisztviselője van: a dékán (dean), a kancellár (chancellor), a szertartásmester (usher), a Lord Lyon King of Arms és a titkár. Az dékán általában a Skót Episzkopális Egyház tagja, bár maga a tisztség csak 1763-tól létezik. A kancellár tisztségét 1687-ben hozták létre, és rábízták a rend nagypecsétjét, bár a tisztséget egészen 1913-ig nem töltötték be. A kancellári tisztséget attól fogva a lovagok egyike (nem mindig a rangidős) tölti be. A szertartásmester hivatalos neve The Gentlemen Usher of the Green Rod (vagyis A Zöld Pálca Szertartásmestere). A Lord Lyon King of Arms a skót heraldikai hivatal vezetője, a tisztsége maga korábbi, mint a rend. A Lord Lyon gyakran, de nem feltétlenül, betölti a rend titkárának tisztségét is.

A Bogáncsrend díszöltözete
az edinburgh-i Holyroodhouse Palota kiállításán

 A Bogáncsrend lánca a jelvénnyel (fent) és

a csillag (lent)

Öltözetek és díszítések                                                                                      

A rendi káptalanon vagy más ünnepélyes eseményeken, pl. a brit uralkodó koronázása alkalmából a rend tagjai a következő öltözetet viselik:

·         A köpeny zöld anyagból készül, a polgári ruha vagy katonai egyenruha felett viselik. A köpenyt fehér anyag szegélyezi, zöld vagy arany szalagokkal kötik meg. A köpeny bal vállára tűzik ki a rend hímzett nagy csillagát.

·         A kalap fekete bársonyból készül és fehér tollak ékesítik, a tetején fekete kócsagtoll vagy a daru bóbitája.

·         A lánc aranyból készül és bogáncsvirágot, illetve rutacsokrokat ábrázol. A köpeny fölött viselik.

·     A Szt. András, vagy a függő jelvény a láncról lóg. Az arany medál Szt. Andrást ábrázolja fehér kereszttel, zöld ruhában és bíbor köpennyel, feje körül arany glóriával.

 A Bogáncsend lánca és jelvénye a dobozában (fent) és

a csillag gyémántokkal díszített különleges változata (lent),
a vállszalag a jelvénnyel (ami különbözik a láncon függő jelvénytől) és a csillaggal (legalul)

A teljes díszöltözék mellett egyszerűbb öltözetet is viselhetnek a rend tagjai, amikor valamilyen hivatalos rendezvényen vesznek részt.

·         A rend csillagja ezüst Sz. András-kereszt, a kereszt szárai között sugarakkal. Középen egy zöld körben a rend jelmondata arany betűkkel, a körön belül egy bogáncsvirág arany mezőben. A bal mellre kitűzve kell viselni. Ha a lovag a Térdszalagrend tagja is, akkor a Bogáncsrend csillagját a Térdszalagrend csillagja alá kell kitűzni

·         A széles szalag sötétzöld selyemből készült, a ball válltól a jobb csípőig kell viselni, melyen függ.

·         A  rend jelvénye.

Az uralkodó engedélyével, a rend tagjai viselhetik a láncot a ruhájuk vagy egyenruhájuk felett.

A rend tagjának halála esetén minden rendjelet a rend kincstárnokának vissza kell szolgáltatni. A jelvényt és a csillagot az elhunyt lovag legközelebbi hozzátartozója személyesen adhatja át az uralkodónak.

A rend tisztviselői is zöld anyagból készült ruhát viselnek. A szertartásmester hivatali jelképe egy zöld színű pálca.

Kápolna

 A lovagok zászlói az edinburgh-i Szent Egyed (St Giles) templomban (fent) és

stallumai a rendi kápolnában (lent)

 Az uralkodó, Fülöp herceg és a wales-i herceg (Skóciában: Rothesay hercege) stallumai az oltárral szemben levő falon (fent)
a lovagok zománcozott címerei a stallum hátfalán (lent). 
Az elhunyt lovagok sisakdíszét elviszik a kápolnából, de a zománcozott címer örökre ott marad

Amikor VII. Jakab megalapította a rendet, úgy határozott, hogy a Holyroodhouse palota templomában legyen a rend kápolnája (feltehetően a Térdszalagrendtől vette az ötletet, amelynek kápolnája a Windsori várkastély Szent György kápolnája). VII. Jakabot azonban 1688-ban megfosztották a tróntól, a kápolna pedig a zavargások során megsemmisült. A rendnek egészen 1911-ig nem volt kápolnája, amikor az edinburghi Szent Egyed (St. Giles) templomhoz építettek egy külön kápolnát erre a célra. II. Erzsébet minden évben a Holyroodhouse palotában tölt egy hetet júniusban vagy júliusban, és ekkor tartják a rend káptalani ülését is, amikor az új lovagok vagy hölgyek beiktatására is sor kerül.

Az uralkodót beleértve minden rendtagnak egy stallum-ülést alakítottak ki a kápolnában, amelyen a lovag vagy hölgy címerét feltüntetik. Az ülés feletti baldachin tetején a rend tagjának sisakja látható. Amennyiben nemesi rangja is van a tagnak, akkor a rangnak megfelelő koronát is feltüntetik. A heraldika szabályai szerint, az uralkodó kivételével, nők nem viselhetnek sisakot ezért nekik csak a koronát tüntetik fel. A többi brit lovagi renddel ellentétben nem a kápolnában láthatók a rend tagjainak zászlói, hanem a katedrális másik részében.

A rend tagjának halálakor a sisakot, címert és a koronát leszedik, a páholyról azonban nem veszik le az elhunyt kis címerét, hanem a páholy ülésének hátoldalára helyezik fel. A kápolna bejárata melletti falon található az 1911. előtt kinevezett összes lovag és lady neve.

Kiváltságaik

A rend lovagjai és hölgyei az Egyesült Királyság rangsorában, a Térdszalagrend kivételével, minden más lovagrend tagjait megelőzik, a nemesség közül pedig a báróknál magasabb a rangjuk. A rend lovagjainak felesége, gyermekei és menyei is megkapják ezt a kiváltságot, azonban a hölgyeknek ez nem jár (mivel a rangsort az apa vagy férj címei alapján állítják fel.

 Az uralkodó skót címere az uralkodói stallumon (fent) és
az 1911 előtti lovagok neve a bejárat melletti falon (lent)

A rend lovagjai használhatják a "Sir", a hölgyek pedig a "Lady", megnevezést a nevük előtt. A lovagok feleségei szintén megkapják a "Lady"-t, azonban a hölgyek férjének nem jár ilyen megtiszteltetés.

A lovagok nevük után a "KT" (Knight of the Thistle), a hölgyek az "LT" (Lady of the Thistle) rövidítést tüntethetik fel. Ha a rend tagjának más kitüntetései is vannak, akkor a "KT" vagy "LT" minden mást megelőz, kivéve a "Bt" vagy "Btss" (baronet vagy baronet-nő, kb. örökletes lovag), "VC" (Viktória-kereszt), "GC" (György-kereszt) és "KG" vagy "LG" (a Térdszalagrend lovagja vagy hölgye).

(A wikipedia magyar nyelvű szócikkének javított, szerkesztett változata.)

Óbuda

A mai Óbuda végeláthatatlan panelházak sora, 50-60 éve pedig romantikus macskaköves utcák, barátságos kisvendéglők és szegénységet sugárzó vizes földszintes házak halmaza volt. 5-600 éve viszont a középkori Magyarország központjának, az Esztergom, Visegrád, Óbuda / Buda és Székesfehérvár négy- vagy ötszög, a Medium Regni egyik sarka. Királynéi vára, hatalmas gótikus templomai éltek együtt a római múlt még felszínen látható emlékeivel. (A katonavárosi amfiteátrumot akkoriban Kurszán váraként ismerték és erődként használták.)

Buzás Gergely, építész és régész, a visegrádi múzeum igazgatója, s a magyar középkor újraálmodója rövid filmen mutatja be a 14. századi Óbuda legfontosabb épületeinek virtuális rekonstrukcióját.

Füzér vára

A zempléni Füzér község melletti sziklabércen álló vár, közel a mai szlovák határhoz, a mai országterület egyik legromantikusabb vára. A 17. század óta romos vár feltárása és helyreállítása pár éve megkezdődött. Elkészült többek között a vár és a várkápolna digitális rekonstrukciója is.

Az újraálmodott magyar középkor: Pécs

A középkori Pécs legjelentősebb épületeit mutatja be ez a kisfilm, egy másik pedig a székesegyház 14. sz. végi állapotának virtuális rekonstrukcióját.

Az újraálmodott magyar középkor: Zirc

A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt. A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott. 

1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.

A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. 1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.

1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.

A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.

1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.

(A Zirci Apátság honlapján megjelent szöveg kivonata.)

Az apátság honlapján megtalálhatóak az ásatásokkal, a rekonstrukcióval és a digitális rekonstrukcióval kapcsolatos tanulmányok.

 A mai állapot

 A barokk apátság

 A középkori apátsági templom

 Készül a mai állapot makettje

A középkori templom oldalfala

 Az egyes építészeti elemeket 3D-s nyomtatóval műgyantából nyomtatták

 A középkori templom elkészült makettje

 Virtuális rekonstrukció: a szentélyrekesztő és a népoltár a déli mellékhajóból

 Készül a virtuális rekonstrukció

- a szerzetesi kórus keletről és felülről

 A laikus testvérek termének boltozata

A laikus testvérek terme

Időutazás: a pécsi dominikánus kolostor

A pécsi dominikánus kolostor létezéséről is kevesen tudnak, helyéről még annyian sem. Az "Archeologia - Altum Castrum Online Magazin", a visegrádi Mátyás Király Múzeum internetes folyóirat rövid összefoglalót közöl a rekonstrukcióról, ahol a rekonstrukcióról szóló tanulmány is megtalálható, illetve a digitális rekonstrukciót elkészítő Pazirik Kft. honlapján egy rövid film, egy virtuális időutazás.

A pécsi dominikánus templom virtuális rekonstrukciója- a belső nyugat felől keletre tekintve: elöl a hajó, középen a szentélyrekesztő, mögötte a szerzetesi kórus és a szentély

Az újraálmodott magyar középkor

A magyar középkor legfontosabb alkotásai ma romokban hevernek, alapfalaik vannak meg (mint a fehérvári bazilika esetében), vagy még annyi se (mint a régi esztergomi érseki székesegyház elbontott épülete). Az eredeti épületek gazdagságát, azok fizikai valóját már nem lehet újrateremteni, de a digitális grafika segítségével 3D-s rekonstrukciókon sorra születnek újjá a magyar középkor csodái.

A SziMe3D Kft, a Humansoft Kft. és a Pazirik Informatikai Kft. munkatársai - Balogh András és Fehér András projektvezetők és kollégái - egy külön örökségvédelmi program - a SziMe3DAR projekt keretében 3D-s szkennelési technológiával felmérik a megmaradt kőtöredékeket és azoknak alapján újrarajzolják a rég elpusztult épületeket.

Munkájuk során:

- felmérték a fehérvári Nagyboldogasszony prépostság templomának, a királyi bazilikának gótikus boltozattöredékeit és annak alapján rekonstruálták a boltozatot, majd a belsőt is.

- a 19. századi "újjáépítés" során a középkori pécsi székesegyházat földig rombolták és a helyére egy megálmodott neoromán templomot emeltek. Akkor pusztult el a középkori bazilika késő gótikus hálóboltozata is. A projekt keretében felmérték a megmaradt boltozat-töredékeket, újrarajzolták a boltozatot és elkészítik majd a templom 16. század elejei állapotának rekonstrukcióját is.

A projekt honlapján még sok más rekonstrukciós látható.

A Pazirk Kft. saját munkája volt a zirci program, melynek során rekonstruálták a zirci ciszterci apátság középkori templomát és a kolostor épületeit, valamint a simontornyai vár digitális rekonstrukciója is, melyek a többi rekonstrukcióval együtt a holnapon, illetve a kft. fészbukos oldalán is megtalálható.

Kedvcsinálónak, a zirci rekonstrukció: