A középkori zirci
ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem
lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A
templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első
szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek,
amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a
rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt. A
Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az
Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek
imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további
alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben
küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó
élet egészen a tatárjárásig tartott.
1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.
A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. 1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.
1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.
A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.
1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
(A Zirci Apátság honlapján megjelent szöveg kivonata.)
Az apátság honlapján megtalálhatóak az ásatásokkal, a rekonstrukcióval és a digitális rekonstrukcióval kapcsolatos tanulmányok.
A mai állapot
A barokk apátság
A középkori apátsági templom
Készül a mai állapot makettje
A középkori templom oldalfala
Az egyes építészeti elemeket 3D-s nyomtatóval műgyantából nyomtatták
A középkori templom elkészült makettje
Virtuális rekonstrukció: a szentélyrekesztő és a népoltár a déli mellékhajóból
Készül a virtuális rekonstrukció
- a szerzetesi kórus keletről és felülről
A laikus testvérek termének boltozata
A laikus testvérek terme
