Prága és Budapest - képek II.

A magyar és akár a cseh vagy lengyel városiasodás különbsége - és sajna, a magyar városiasodás szerényebb mértéke - a kortárs ábrázolásokon ugyanúgy látszik, mint a fennmaradt középkori épületeken, s az ország közepének elpusztítása meg szinte lehetetlenné teszi az összehasonlítást.

Városképek a Civitates Orbis Terrarumból ....

Nürnberg, a gazdag birodalmi város

Poznan
(Balra az egyházi városnegyed, a nagy gótikus katedrálissal, jobbra az óváros)

Krakkó, a lengyel királyok koronázó és székvárosa
(Jobbra a Wawel, balra az óváros)


Esztergom, az egykori királyi, majd érseki város romokban
(Fent a Szent Tamás-hegy felől, lent a Duna túlsó, ma szlovákiai oldalról, az előtérben a középkori Kakat, a törökkori Párkány, szlovák nevén Sturovo)

Várad, Szent László városa
(Előtérben a vár és az 1598 után elpusztult négytornyú katedrális, a katedrális előtt Szent László bronz lovasszobra. A mai város a Körös túlsó partján épült fel.)

Városi plébániák ...

Két Mária-templom: fent a budai Mátyás-templom, lent a krakkó Mária-templom

Prága és Budapest - képek I.

Buda és Prága első ábrázolásai a Nürnbergi Krónikában
(Hartmann Schedel Liber Chronicarum, Nürnberg, 1493)

A krónika illusztrációit készítő fametsző kegyes volt: míg a középkori budai királyi vár nagyobb szabású volt jóval, mint a kortárs prágai Hrad (amit csak mi hívunk Hradzsinnak, a Hradcany a prágai vár elővárosa ...), addig a város - Buda, Pest és Óbuda szerényebb volt, mint a kortárs Prága. A Buda látképen a leghangsúlyosabb elem a királyi vár, míg Prágából a gazdag óváros szinte fel sem ismerhető. (Érdekes viszont az épülőfélben levő katedrális jelzése.)

Néhány évtized elteltével Prága a német-római császár székvárosa, s a királyi palota hatalmas reneszánsz épületcsoporttá alakul, körülötte kertekkel, nyaraló kastéllyal, míg a Duna-parti ikerfőváros az Oszmán birodalom legészakibb provinciájának egyre keletiesebb tartományi székhelye lett, egykor híres palotája napról-napra tovább pusztult.

Prága 1570 körül - a kölni kiadású "A világ városai" c. kiadvány I. kötetében
("Civitates Orbis Terrarum" , I. kötet, kiadta: Georg Braun ésFrans Hogenberg, circa 1572)

A török hódoltságban élő Pest és Buda 1610 körül
("Civitates Orbis Terrarum" , VI. kötet, kiadta: Georg Braun ésFrans Hogenberg, 1617)

A budai vár évszázadai képeken. Az újkori palota

Az újkori királyi palota képei

A királyi palota 1784 után, a Gellért-hegy felől.
A dunai fronton az egyetem csillagvizsgáló tornya, az udvari fronton pedig még a megmaradt barokk kupola. A baloldali belső udvarban látszik a Szent Jobb kápolna magas teteje.

A palota az 1840-es években.
A csillagvizsgáló tornyot és a barokk kupolát és a magas manzard-tetőket elbontották és a középső épület-részre egy harmadik emeletet építettek

A királyi palota Szent Zsigmond-kápolnája. Elbontották 1960-61-ben

A nagy táncterem.
Épült 1900 körül, Hauszmann Alajos tervei szerint. Elbontották 1960 körül

A palota északi szárnya az ostrom után, 1945 körül, a kupola romjaiból fényképezve.
A baloldali magas manzard-tető a nagy táncterem feletti tetőszerkezet.
A háttérben a Sándor-palota romja, illetve mellette az egykori Honvédelmi Minisztérium épülettömbje, ami szinte teljes egészében állt. Helyén ma a földszint és a mezzaninig visszabontott épület egy része áll még.

A palota déli szárnya az ostrom után, 1945 körül, a kupola romjaiból fényképezve.
A helyzet itt rosszabb, mert szinte az egész tetőszerkezet megsemmisült, de az első emeleti teremsor födémje még voltaképpen még ép

A budai vár évszázadai képeken. A középkori palota

Zsigmond király és Hunyadi Mátyás palotája 1480 körül.
Hartmann Schedel metszete a Nürnbergi krónikából

Zsigmond király palotája, a Friss palota (rekonstrukciós rajz)

Az 1950-es években rekonstruált déli kaputorony

A déli nagy rondella