A pápai liturgikus öltözékek és tárgyak a hagyományos litugiában

A hagyományos katolikus liturgia a pápai öltözetek és tárgyak páratlan gazdagságát használta.

A képen fentről lefelé:
1. balra: "mitra preciosa"-  a drágaköves püspöksüveg, melyet a pápa a mise egyes szakaszaiban használt, jobbra: a tiara, vagyis triregnum - a pápai hármas korona
2. a "mantum" - a pápai palást, mely a szokásosnál jóval hosszabb és betarta a trónszék lépcsőit is, így a pápa jóval magasabbnak tűnt, mint a körülötte állók
3. balra: a pápai stóla, majd jobb felé haladva, a kazula, a római stílusú miseruha, a kazula alatt a csipkés szegélyű alba, majd egymás felett a manipulus, alatta a subcinctorium, alatta pedig a pápa arannyal hímzet szövet cipője, melyet liturgikus alkalmakkor hordott, a jobb szélén pedig, mint egy összecsavart vitorla, a falda, egy hosszú, uszály- vagy szoknya-szerű darab, amely a trónon, illetve a hordszéken ülve eltakarta a pápa lábát, s elől-hátul külön uszály hordozóknak kellett vinnie
4. balra a pápai pallium, a pápai érseki méltóságát jelképező gyapjúszövetből készült vékony szalag, vörössel hímzett keresztekkel, a középen levő tárgy felismerhetetlen, jobbra a püspöki kesztyű
5. balra a pápai dalmatika, középen a fanon, jobbra a tunika. A dalmatika a diakónusok liturgikus öltözete, a tunika pedig az aldiakónusé, melyet ők a megfelelő liturgikus színben vastagabb szövetből hímzéssel a reverenda és az alba fölött viselnek, míg a püspökök, így Róma püspöke is, a megfelelő liturgikus színben, de jóval vékonyabb selyemszövetből varrva az alba felett és a kazula alatt visel, annak jelképeként, hogy a püspök valamennyi papi rendet felvette, a fanon pedig egy rövid körgallér, arannyal és vörössel csíkozva, melyet a pápa a miseruha felette, de a pallium alatt hord.

XII. Piusz a koronázása után áldást oszt a Szent Péter bazilika erkélyéről

A pápa miseruhában, rajta a csíkos fanon, felette a pápai pallium, kezén a főpapi kesztyű, fején a pápai hármas korona. A pápa balján és jobbján két bíboros diakónus dalmatikában, illetve tunikában (e két ruhadarab látszatra nagyon hasonlít egymásra és nehezen megkülönböztethető, fejükön mitra simplex, vagyis az egyszerű püspöksüveg, fehér selyemből. A pápa jelenlétében csak egyszerű mitrát lehet viselni. A pápa mögött balra és jobbra (a jobboldali alig látszik), a hatalmas strucctollas legyező, a flabellum, amelyet VI. Pál idejében hagytak el, pedig ősi darab, már az egyiptomi fáraók mellett is lehetett ilyeneket látni.

XII. Piusz a pápai hordszéken, a sedia gestattorián

A pápa koronában, a mantumot viseli, mögötte jobbra-balra a flabellum

XXIII. János pápa a lateráni bazilikában

A lateráni Szent János bazilika a pápa püspöki székesegyháza, ahol az "igazi" pápai trón áll. A pápa fején a mitra preciosa, a drágaköves püspöksüveg, rajta a mantum, a hosszú pápai palást

 Pápai nagymise XXIII. János idején

Fent: az úrfelmutatás a Szent Péter bazilika baldachinos főoltáránál.

Lent: a pápa a trónon

VI. Pál a II. Vatikáni Zsinaton

A mantum jóval magasabbnak, mintegy emberfelettinek mutatta a törékeny Montini pápát

 XII. Piusz a szixtuszi kápolnábanFején a mitra aurifrigata, az aranyszövetből készült hímzés nélküli mitra,
palástja alól kilóg a falda, a pápai uszály, melyet két pap tart

 Szent X. Piusz pápa a szixtuszi kápolna oltáránál

Miseruhája alól kilóg a falda, a pápai uszály, melyet egy karinges pap tart

A mise lehetséges formái a hagyományos vagy tridenti liturgia szerint

A hagyományos vagy tridenti liturgiában, melyet az öt éve kiadott Summorum Pontificium c. motu proprio a katolikus liturgia rendkívüli formájának ismer el, és melynek teljességét legutóbb az 1962-ben kiadott Missale Romanum tartalmazta, a szentmise sokkal több formában létezik, mint a II. Vatikáni Zsinat után átírt, VI. Pál-féle liturgiában.

A Missa Solemnis, az ünnepi vagy nagy-mise a norma, amely a teljes liturgiát tartalmazza celebráló pappal, diakónussal (szerpap) és aldiakónussal (alszerpap), thuriferrel (a tömjén-hordozó), akolitusokkal és az egyéb asszisztenciával, akiket egy ceremónia-mesterként működő pap irányít. A mise ordináriuma – a Missale Romanumnak az a része, amely a mise állandó részeit tartalmazza – mindig ünnepi vagyis nagymisét feltételez, a pap által, egy ministránssal együtt mondott Missa lecta, az egyszerű olvasott vagyis a kis-mise ugyanannak az egyszerűsített és rövidített változata, melynek sok mozzanata csak a nagymise teljes szertartásai alapján érthetők meg.

Az ünnepi misében a fennhangon elhangzó szövegeket a celebráns énekli, kivéve az oltár lábánál elmondott lépcsőimát, míg az ordinárium kórus által énekelt részeit halkan mondja, az olvasott misében mindezeket fennhangon mondják. Az ünnepi misében használnak tömjént, míg az olvasott misében nem. Az ünnepi mise olyan nagy létszámú papságot és asszisztenciát igényel, ami korábban a nem-katolikus többségű országokban ritkán volt elérhető, napjainkban pedig a nagyvárosi főtemplomok és a székesegyházak kivételével lényegében sehol sem elérhető, ezért alakult ki a Missa cantata, az énekelt mise, mely a kettő közötti átmenet: Az énekelt mise tartalmilag olvasott mise, melyben a pap diakónus és aldiakónus nélkül, de asszisztenciával énekli a misét és tömjént is használnak, és minden olyan alkalommal lehet mondani, amikor egyébként nagymisét mondanak. A budapesti belvárosi templomban vasárnap délben tartott tridenti mise általában énekelt mise, ritkábban ünnepi nagymise.

Az ún.  magán mise olyan olvasott mise, ahol nincsenek jelen a hívők, olykor még a ministráns sem.

A püspök által mondott főpapi mise általában nagymise, melynek külön ceremóniáit a Pontificale romanum tartalmazza.

A hagyományos liturgia szerinti pápai nagymise a főpapi nagymise egy különleges formája volt. A hagyományos liturgia szerinti pápai nagymisét nagyon ritkán, a mai pápai miséknél sokkal ritkábban mondták, leginkább azért, mert elképzelhetetlen méretű asszisztenciát igényelt. Pápai nagymisét ünnepeltek a pápai koronázáson, a pápa ex cathedra kijelentései alkalmával, szentté avatáskor, illetve a nagy ünnepeken, vagyis karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor. Ha a misét a pápa jelenlétében celebrálták, de nem a pápa maga, akkor a mise neve a Missa solemnis coram summo pontifice volt.

A hagyományos katolikus liturgiáról sok helyen lehet már olvasni, nagyon jók pl. a Wikipedia angol nyelvű szócikkei, illetve a New Liturgical Movement blog angol nyelvű cikkei, valamint a Szent Mihály Laikus Káptalan blogja is. A hagyományos liturgiáról sokfelé lehet teljes filmet találni, így pl. a youtube-n, valamint az amerikai Sancta Missa honlapon, ahol nagyon sok teljes felvétel van, főpapi, ünnepi, énekes és olvasott misékről.

A tridenti liturgia egyes formái:

 Főpapi nagymise, úrfelmutatás- középen a főcelebráns püspök vagy más prelátus, balra palástban (pluvialé) a segédkező pap, jobbra a diakónus dalmatikában, a lépcső alján az aldiakónus tunikában, humerálével a vállán, tőle jobbra pedig az akolitusok, így a thurifer, aki a tömjénezőt tartja. A kék ritka liturgikus szín, egyes részegyházakban Mária-ünnepeken használatos

 Olvasott vagyis kis-miseA lépcsőima

Ünnepi vagyis nagy-mise, pappal, diakónussal és aldiakónussalAz elbocsájtást - "Ite missa est" a diakónus énekli (középen), felette a celebráns pap, aki ezután áldást oszt (Benedicamus vos omnipotens Deus ...), a lépcső előtt az aldiakónus, a Missalét a ceremóniamester vagy egy akolitus tartja