A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Aranygyapjas rend. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Aranygyapjas rend. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. július 1., hétfő

V. Károly, akinek birodalma felett sosem nyugodott le a nap

Habsburg Károly (Gent, 1500. február 24.  Yuste, 1558. szeptember 21.), Szép Fülöp, házassága révén kasztíliai király, és (Őrült) Johanna, a kasztíliai és aragóniai trón örököse, Kasztília királynőjének a fia volt, így személyében egyesítette a Habsburg és burgundi örökséget: apai nagyszülei Miksa német-római császár és Burgundi Mária (Merész Károly burgundi herceg egyetlen gyermeke és örököse), míg anyai nagyszülei II. Ferdinánd aragóniai király és Izabella kasztíliai királynő, akiknek a házassága egyesítette első ízben Spanyolországot. Károly 16 évesen, I. Károly néven (1516–1556) Spanyolország királya (Kasztíliában 1555-ig csak kormányzó), ezzel együtt Nápoly és Szicília királya, három év múlva, 19 évesen, V. Károly néven német király (1519–1556), majd harminc évesen német–római császár (1530–1558).
 V. Károly - "az Istennel spanyolul, az urakkal olaszul, a hölgyekkel franciául,
a kutyámmal meg németül beszélek" -
 Tiziano festménye
A Habsburg Birodalom V. Károly alatt érte legnagyobb kiterjedését, innen eredt a mondás, hogy „birodalmában sohasem nyugszik le a Nap”: a spanyol koronához hoz hozzátartozott ekkoriban az újvilág nagy része és a Nápoly-Szicíliai kettős királyság is. A spanyol uralkodó ezenkívül magánvagyonként, a spanyol koronától függetlenül rendelkezett Burgundiával és Flandriával is.
V. Károly uralkodás korszakhatár a középkor és az újkor közt: ő volt az utolsó császár, akit a pápa koronázott meg, és ugyancsak ő volt az utolsó uralkodó, aki német-római császári címét megpróbálta felhasználni az európai hegemónia megszerzéséhez. Uralkodása idejére esett a reformáció, a lovagkor alkonya ( az utolsó lovagi csatát Károly seregei vívták Paviánál), a német parasztháború és a közép-európai oszmán terjeszkedés.
Az amerikai kontinensről befolyó nemesfém révén hatalmas vagyon halmozódott fel a kincstárban. Ennek ellenére Spanyolország gazdaságilag az államcsőd felé haladt. A hazai áruk drágábbak voltak, mint a más európai áruk, ami lehetetlenné tette az exportot. A posztó kivételével minden termékből, még búzából is importra volt szükség. A beáramló tömérdek nemesfém hatására a pénz igen sokat vesztett értékéből, ami csak felnagyította az egyébként általános európai árforradalmat. Ez még inkább sújtotta a gazdaságot. A nemesfémek egy részét tovább küldték Flandriába, ahol iparcikkeket kaptak cserébe. Azonban Flandria és Burgundia is az ő birodalmának részei voltak, érthető volt azokat fejleszteni az elmaradott Spanyolországgal szemben. Spanyolország rendelkezett a legnagyobb zsoldoshadsereggel Európában, így nem csoda, hogy befolyó nemesfém nagy részét felemésztette a hadsereg (valamint az uralkodói építkezések).
 V. Károly birodalma Európában (fent) és
a spanyol birodalom (lent)

Bár Károly a világ egyik legnagyobb hatalmú uralkodója volt, ha nem a leghatalmasabb, akivel csak az oszmán Szulejmán szultán vetélkedhetett, az ellene szerveződő koalíció és a kor konfliktusai azonban kimerítették, és 1556-ban megfáradva mondott le trónjairól. Még a 60 éves kort sem töltötte be, amikor meghalt.
Károly lemondása után az osztrák birtokok, valamint a német-római császári cím Ferdinánd főherceg, magyar és cseh király öröksége lett (I. Ferdinánd császár), míg a spanyol korona, a németalföldi és burgundi örökség, valamint a nápoly-sziciliai kettős királyság trónja V. Károly legidősebb fia, II. Fülöp öröksége lett. Ezáltal a Habsburg ház egy osztrák és egy spanyol ágra vált szét. A spanyol ág 1700-ban II. Károly királlyal, az osztrák ház férfiágon VI. Károly császárral 1740-ben halt ki.
(A magyar nyelvű Wikipedia nyomán.)
A címerek lelkes barátainak: V. Károly császár címerek - a Wikipedia egyik nagyszerű grafikusának művei
A császári címer: arany pajzsban kétfejű fekete sas mellén az uralkodó saját birtokainak címere, körülötte az Aranygyapjas rend lánca és jelvénye, felette az infulás császári korona.
A császári címer egyszerű (fent) és díszített változata (lent) 

I, Károly, mint spanyol király címere: vörössel fegyverzett kétfejű fekete sasa mellén az uralkodói nagy címer, mögötte a vörös burgundi kereszt, felette a spanyol korona, két oldalt "Herkules oszlopai", vagyis a gibraltári szoros, rajta Károly jelmondata, "Plus ultra" (ezúttal franciáiul)


2013. április 28., vasárnap

Címerelemzés - Joaquín Baldomero Fernández-Espartero y Alvarez de Toro spanyol tábornok és miniszterelnök kitüntetései


Don Joaquín Baldomero Fernández-Espartero y Alvarez de Toro, Vergara hercege, a győzelem hercege (duque de la Victoria), Morella hercege, Luchana grófja, Banderas vikomtja (1793. február 27. – 1879. január 8.) nevét hazánkban csak a spanyol történelem kutatói ismerhetik, pedig a legjelentősebb 19. sz.-i spanyol tábornok és politikai szereplő, a politizáló katonai parancsnok – a vezér (caudillo) egyik első példája volt, a kiskorú II. Izabella helyett régens, egyben kormányfő. Neve a  spanyol liberalizmus radikális (vagy progresszív) szárnyával kapcsolódik össze, kormányzása alatt államosították az egyházi javakat, és a karlisták feletti győzelemmel a radikálisok számára a radikális progresszivista politika szimbóluma lett. Főnemesi címei az általa támogatott II. Izabellától és a szavojai házból származó Amadé királytól (1870-1873) származnak.


Én sem hallottam róla egészen addig, ameddig az igen látványos címerére nem bukkantam rá. (Az igazi Salina herceg valószínűleg mély megvetéssel tekintett volna a munkáscsaládból származó felkapaszkodott tábornokból lett hercegi kollégára.) A címer egyes elemeinek jelentését nem tudtam megfejteni, de a rajz alapján többé-kevésbé sikerült megfejteni a caudillo számtalan kitüntetését.

A címer

Don Joaquín Baldomero Fernández-Espartero y Alvarez de Toro, Vergara hercege, a győzelem hercege (duque de la Victoria), Morella hercege, Luchana grófja, Banderas vikomtja hercegi címere

A kitüntetések

A címerpajzs körül, a megfelelő rendi láncon függnek, felülről lefelé:
  • az Aranygyapjas rend
  • a spanyol III. Károly rend nagykeresztje
  • a brit Bath rend katonai osztályának nagykeresztje és
  • a portugál Torony és Kard rend nagykeresztje

A címerpajzsről függ, a saját rendi szalagján, balról jobbra:
  • a spanyol Szent Hermengild rend
  • a francia Becsület rend
  • a spanyol Szent Ferdinánd rend és
  • a spanyol Katolikus Izabella rend

egy-egy jelvénye, melyeket a jelvény formája és a szalag színe alapján azonosítottam be.

Az egyes kitüntetések önálló képe és leírása

1. A rendi láncon függő kitüntetések

Az Aranygyapjas rend – 1430-ban alapította III. Fülöp burgundi herceg, a burgundi örökséggel együtt került a Habsburg-házhoz, a spanyol örökösödési háború lezárása (1711) óta spanyol és osztrák ága van, ma a legmagasabb spanyol kitüntetés, mint a spanyol Bourbon uralkodó ház dinasztikus rendje, valamint az osztrák Habsburg-Lotharingiai ház dinasztikus rendje. Az Arangyapjas rendnek egy osztálya van, vörös szalagon, illetve aranyláncon viselik. Az aranygyapjas lovagok reneszánsz ízlésű díszruháját viseli Széchényi Ferenc gr., a pesti Múzeumkertben levő szobrán.

Az Aranygyapjas rend lovagjainak rendi lánca a rend jelvényével

A Királyi és Kiváló Spanyol III. Károly rend (spanyol: Real y Distinguida Orden Española de Carlos III) a jelenleg adományozható legmagasabb spanyol kitüntetés, melyet III. Károly király alapított 1771-ben, eredetileg katonai kitüntetésként. 1847 óta polgári kitüntetés is, melyet a nemzet – korábbi megfogalmazás szerint: a korona és Spanyolország – javára tett szolgálatokért adnak.

A III. Károly rend nagykeresztes lovagjainak rendi lánca a rend jelvényével

A brit Legtiszteletreméltóbb Bath rend (angol: The Most Honourable Order of the Bath) jelenleg ténylegesen a harmadik legmagasabb birt kitüntetés – az angol Térdszalagrend és a skót Bogáncsrend után – melynek katonai és polgári osztálya van. 1725-ben alapította I. György király, neve a középkori lovagavatások egykori bonyolult megtisztulási fürdő ceremóniáira utal. 

A Bath rend katonai osztálya nagykeresztes lovagjainak rendi jelvénye a láncon,
valamint a hozzá tartozó csillag

A portugál Katonai Torony és Kard Rend a Vitézségért, Hűségért és az Érdemekért (portugál: Ordem Militar da Torre e Espada do Valor, Lealdade e Mérito) ma is a legmagasabb portugál kitüntetés, melyet eredetileg V. Alfonz portugál király alapított 1459-ben. Espartero rend 42-ik nagykeresztese volt.


A Torony és Kard Rend nagykeresztjének mai jelvényei

2. A rendi szalagon függő kitüntetések

A Királyi és Katonai Szent Hermengild rend (spanyol: Real y Militar Orden de San Hermenegildo) a tábornokoknak és főtiszteknek a korona kiemelkedő és példamutató szolgálatáért adományozott rend, melyet VII. Ferdinánd király alapított 1814-ben, a kereszténység és az országa védelmében vértanúságott szenvedett Hermengild sevilla-i vizigót király emlékére. Jelenleg négy osztálya van, 20, 25, 30 és 33 év szolgálati idő után adományozzák. A címerrajz alapján lovagi vagy parancsnoki keresztje lehetett, 20 vagy 25 év szolgálatért, bár egész életét a hadseregben töltötte, így akár lehetett nagykeresztje is.

A Szent Hermengild rend jelvénye a rendi szalagon

A francia Becsületrend (teljes nevén: A Tisztelt Légiójának Nemzeti Rendje, franciául: Ordre national de la Légion d’honneur). A francia monarchia kitüntetéseit a forradalom elsöpörte, de a forradalmi háborúkban már szükség volt az érdemek elismerésére. A megoldást ebben is Napoleon találta meg, aki még első konzulként, 1802-ben megalapította ezt a kitüntetést, mely azóta is fennáll. Napóleon bukása után a Bourbon restauráció is fenntartotta, csak Napóleon arcképe helyett a dinasztia-alapító IV. Henrik portréja került. III. Napóleon alatt ismét alapító császár, a III. Köztársaság óta Franciaország jelképes nőalakja ékesíti, a császári (királyi) korona helyett babérkoszorúval.  A vörös szalag, illetve a jellegzetes csillag formájú jelvény mindvégig változatlan maradt.


A francia Becsületrend jelvénye a Bourbon-restauráció korából.
Katonai pályafutásának időszaka, illetve tisztsége alapján, Espartero a júliusi királyság (Lajos Fülöp) idején kaphatott nagykeresztet.

A Királyi és Katonai Szent Ferdinánd rend (spanyol: Real y Militar Orden de San Fernando), a legmagasabb spanyol katonai kitüntetés, amit harcban tanúsított vitézségért adományozhatnak. A cadizi Cortes alapította 1810-ben, Szent Ferdinánd, a spanyol földeknek a móroktól történő visszahódítása (a reconquista) ügyében jeleskedő 13. századi kasztíliai király, III. Ferdinánd emlékére. (Az azonosítás a címerrajz alapján történt, s nem teljességgel biztos, de nagyon valószínű.)

A Szent Ferdinánd rend jelvénye


A Katolikus Izabella rend (spanyol: Orden de Isabel la Católica) a Spanyolországnak tett szolgálatokért adományozott polgári kitüntetés, melyet nemcsak spanyol, hanem külföldi honosoknak is adományoznak. 1815-ban alapította VII. Ferdinánd király, mint Királyi és Amerikai Katolikus Izabella rendet, a nemzetnek tett szolgálatok jutalmazására, különösen az amerikai és a tengerentúli területekkel kapcsolatban teljesített kiemelkedő szolgálatokért. 1847-ben újjászervezték mint Királyi Katolikus Izabella rendet, az amerikainál tágabb adományozási fókusszal.



A Katolikus Izabella Rend jelvénye (fent: parancsnoki kereszt a szalagon,
lent: egy valódi jelvény fényképe)

(A leírás a Wikipedia megfelelő szócikkei alapján. Grafikák: Wikipedia, képek: Internet.)

2013. április 1., hétfő

Címeranalízis - a Nápoly-Sziciliai Kettős Királyság címere a Bourbon dinasztia alatt

Itália déli része és Szicília szigete az olasz egység (1860-61) előtt a Bourbon ház spanyol ágának fiatalabb ága uralma alatt állt. Az állam hivatalos neve 1816-tól (a Bonapartista közjátékot követő Bourbon restauráció után a "Mindkét Szicília Királysága" (Regno di Due Sicilie) nevet viselte. Az állam címere nem országcímer volt, hanem uralkodói címer volt, ahol az uralkodóház egykori és aktuális birtokai jelentek meg, nem (vagy nem csak) Nápoly és Szicília címerét.


Az olasz feliratok magyarázata (felülről lefelé, balról, jobbra):

Castiglia = Kasztilia (Spanyolország)
Aragona = Aragónia (Spanyolország)
Leo'n = Leon (Spanyolország)
Medici = a toszkánai Medici nagyhercegek
Asburgo = Habsburg (Ausztria)
Aragona Sicilia = az aragón Szicilia (Itália)
Borgogna Antica = Burgundia régi címere (Franciaország)
Borgogna Moderna = Burgundia új címere (Franciaország)
Brabante = Brabant (a mai Belgium középső része, Brüsszel és környéke)
Granata = Granada (Spanyolország)
Tirolo = Tirol (Ausztria)
Portogallo = Portugalia
Farnese = a pármai Farnese hercegség címere
Gerusalemme = Jeruzsálem (a keresztes hadjáratok idején létezett Jeruzsálemi Királyság címere)
Borbone = a Bourbon dinasztia címere
Fiandra = Flandria (a mai Belgium északi része)
Angio' Napoli = az Anjou dinasztia Nápolyi Királyságának címere (Itália)

Mindkét Szicilia Királyságának rendjelei:

Toson D'Oro = az Aranygyapjas rend - az egykori burgundi hercegek dinasztikus rendje 1478-ban került a Habsburg házhoz, majd a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti béke (1711) nyomán spanyol (Bourbon) és német-ausztriai (Habsburg) ágon élt tovább. (Ma a Spanyol Királyság legmagasabb kitüntetése, illetve az osztrák Habsburgok dinasztikus házi rendje.)
Ordine di San Gennaro = Szent Januárius rend (a Kettős Kirákyságnak Szent Januáriusról Nápoly védőszentjéről elnevezett rangelső lovagrendje)
Ordine Supremo dello Spirito Santo = Szentlélek rend (a francia monarchia legmagasabb lovagrendje)
Ordine di San Fernando e del Merito = Szent Ferdinánd és Érdem-rend (1800-ban alapított érdemrend)
Ordine Constantiniano di San Giorgio = Konstantini Szent György szent katonai rend (a 16. században alapított lovagrend, mely először a pármai Farnese hercegekhez, majd a nápolyi Bourbonokhoz került)
Ordine di Carlo III = III. Károly rend (Real y Distinguida Orden Española de Carlos III), a spanyol Bourbon monarchia 1771-ben alapított érdemrendje