A magyar Westminster és a magyar Saint-Denis, vagyis a fehérvári királyi bazilika csak alapfalaiban maradt ránk. A maradványokat bemutató romkertről, a templom kutatástörténetéről remek összefoglaló van a fehérvári Szent István Király Múzeum honlapján.
A bazilika alaprajza - Kralovánszky Alán és Biczó Piroska ásatásai nyomán rajzolta Szabó Zoltán
A bazilika rekonstruált alaprajza az építési periódusokkal
A bazilika késő gótikus építéstörténetéről:
A bazilika késő gótikus építéstörténetéről:
"A Szent István király által alapított székesfehérvári Szűz Mária-prépostság bazilikája a középkori magyar királyok legkedveltebb, bár nem kizárólagos temetkezőhelye volt. Mátyás is kiemelten kezelte ezt a templomot, erre utalnak az írott források (Bonfini, Tubero), s legitimációja okán nemcsak magának, hanem apjának és bátyjának, Lászlónak is mauzóleumot kívánt itt emeltetni, a családi reprezentáció dinasztikus szintre emelése céljából, ugyanúgy, ahogy a három Hunyadi a budai királyi palota (díszudvari) szobraiban is megjelenik. Mátyás saját (és alighanem apja és bátyja) síremlékének elkészítésével Giovanni Dalmatát bízta meg. A bazilikai építkezéseket az 1480-as évekre tehetjük. Egy 1483-ban kiadott, Nagylucsei Orbán kincstartótól származó oklevél arról számol be, hogy Kassa szabad királyi város ólmot biztosított a templom fedéséhez. Mátyás sokszor kifejezte elégedetlenségét a pápával szemben, hogy az egyházfő nem támogatja a bazilika átépítését, amely az 1485-ös és 1490-es búcsúengedélyekben végül mégis megvalósult. Mátyás halála idején még sem síremlékének készítése, sem a templom átépítése nem fejeződött be.
A múlt század vége óta több szakaszban folyó, máig sem befejezett ásatások mindmáig nem tudták a bazilika alaprajzát tisztázni. A megmaradt kőanyagot illetően még nagyobb a káosz, hiszen sok darab provenienciája sem tisztázott, sőt a bazilika és a prépostság kőanyaga teljesen összekeveredett a város egyéb területeiről származó töredékekkel. Az írott források és az alapfalak alapján az a legvalószínűbb, hogy a Mátyás-korban a háromhajós bazilika jelentős bővítése folyt az addigi várfalon túlnyúló új csarnokszentéllyel, s a munka csak a Jagelló-korban fejeződhetett be.
A bővítmény padlóvonalát a maradványok szintviszonyai alapján a bazilika szintjénél némileg magasabban alakították ki, s mocsaras terület miatt mélyen alapozták. A szentélykörüljáróhoz minden bizonnyal (talán téglalap formájú) kápolnakoszorú csatlakozott, amelynek kontúrjából a középső tengelykápolna poligonális záródásával kilépett. Papp Szilárd azonban kizártnak tartja, hogy e kápolnába akarták volna Mátyást temetni, az analógiák alapján ez inkább Mária-kápolna lehetett. Ugyanakkor az új szentély funerális funkciója a korabeli reneszánsz példák átvételére utal, ilyen például a firenzei Cosimo de'Medici szándéka, hogy síremléke az új San Lorenzo négyzeti kupolaterébe kerüljön. Székesfehérvárott az új szentélyben a Hunyadi-síremlékek koncepcióját alighanem Giovanni Dalmata alakította ki.
Az új szentélyt késő gótikus hálóboltozat fedte, amelynek egy része Bonfini szerint 1490-ben már készen állt. A megmaradt töredékek legnagyobb hányadát nyíláskeretek alkotják, amelynek szinte kizárólag késő gótikusak. Marosi Ernő már rámutatott a királyi műhely többi, hasonló épületelemével való rokonságára: a pálcatagos, szemöldökköves, gazdag áthatásokkal kialakított nyílások Pesten, Budán és máshol is megjelennek. Találtak reneszánsz nyíláskeretelemet is. A megmaradt boltozati bordatöredékek egyszerűbb hálóboltozatra utalnak, köztük fecskefarkas indításúak is vannak."
A fennmaradt metszetek közül azok, amelyek Székesfehérvár sablonos ábrázolásán túlmutatnak és a katedrális ismert valóságos részleteivel (például az eltérő méretű tornyok) egyezést mutatnak, nem csak egyszerű bővítés eredményét ábrázolják az utolsó építési ciklusból, hanem teljes átépítést. Lényegében a két gótikus torony, a román főkapu és a gótikus átépítésű középső lábazatok kivételével semmi nem maradt a korábbi katedrálisból a későgót átépítés idején.
VálaszTörlésA metszeteken a tetőzet és a oldalsó falak sem vertikálisan, sem horizontálisan nem törnek meg, leszámítva a szentélyhez csatlakozó keleti kápolnát. Az oldalfalak egészen a tornyok négyzetes lábazatának felső végéig érnek, ami egy befejezett későgót csarnoktemplomra utal ás ami egyben magyarázata annak, hogy a nyílászárók java miért későgótikus:
http://img713.imageshack.us/img713/9570/ghwm.jpg
Tehát az északi és déli falakat is újjáépítették az újraboltozás és az új szentély építésével párhuzamosan. Az előkép a forma nagyfokú hasonlósága miatt a Dunai gótikán belül a müncheni Frauenkirche lehetett, ami mind méretben, mind számos részletében analógiája a királyi bazilikának.
Frauenkirche építése: 1468-1479 (tornyok nélkül)
Szűz Mária későgót átépítése: 1485 után
alaprajzok:
http://img266.imageshack.us/img266/9799/5n8w.jpg
boltozatok:
http://img32.imageshack.us/img32/2601/hpts.jpg