A lengyel-litván unió címere

A lengyel király a Jagelló dinasztia trónra kerülése (1385) óta egyben litván nagyfejedelem is volt. Lengyelország és Litvánia a Lublini Uniótől (1569) kezdve egészen az önálló lengyel állam megszűnéséig (Lengyelország III. felosztása, 1795) egy sajátos nemesi köztársaságot alkotott, ez volt a Rzeczpospolita, hivatalos nevén a Lengyel Királyság és Litván Nagyhercegség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie), melyet a 17. századtól kezdve szívesen emlegettek a Fenséges Lengyel Köztársaság (latin: Serenissima Res Publica Poloniae) néven.

A Fenséges Lengyel Köztársaság királyi címere 
- a négyelt pajzs első és negyedik mezőjében: a lengyel címer, vörös pajzson arannyal felfegyverzett aranykoronás, kiterjesztett szárnyú jobbra tekintő ezüst sas, a második és harmadik mezőben: a litván címer: vörös mezőben jobbra vágtató fehér lovon ülő, kékruhás, kardos-pajzsos vitéz, a pogon
(ez a jobboldal mindkét esetben a heraldikai jobboldal).

A pajzsról a Fehér Sas-rend jelvénye függ láncon,

 A lengyel-litván unió címere a svéd Vasa házbeli királyok idején 
- III. Zsigmond, IV. Ulászló és II. János Kázmér királyok származtak a svéd uralkodóházból
- a középpajzsban a svéd címer, a szívpajzsban a Vasa-ház címere

A lengyel-litván unió címere a szász - Wettin-házbeli - királyok idején