A dán monarchia - a dán királyok koronázása és a koronázási jelvények (1. rész)

A dán regália, vagyis a Dánia királyainak és királynőinek jelvélnyei, a nyilvános számára láthatóak Koppenhágában Rosenborg várkastélyban, és a következőket tartalmazza:

1. IV Keresztély koronája (1596)

2. V. Keresztély koronája (1670)

3. A királyné koronája (1731)

4. III. Frigyes jogara (1648)

5. Az országalma (1648)

6. A koronázási kard (1648) és

7. Egyéb tételek.

A koronázást1170-ben vezették be Dániában, amikor Ringstedben felkenték és megkoronázták IV. Kanut királyt. Sajnos nem sok ismert az a középkori dán regáliából. Tudott azonban, hogy koronát, jogart, országalmét és kardot használtak III. Kristóf megkoronázásakor, 1443-ban. Az 1537. év nyitotta meg a protestáns koronázások időszakét Dániában. Ebben az évben III. Keresztélty koronázták Koppenhágában, a Szűzanya templomban. Semmi bizonyos sem ismert a a szertartás során, használt jelvényekről. III. Keresztély adott megbízást, azonban egy új állami dísz kard elkészítésére 1551-ben. Ezüst, aranyozott részek és a zománc és a gyémánt díszítéssel készült. A kard teljes hossza 135 cm. Johan Siebe, III. Keresztély udvari ötvöse készítette A kardot későbbi koronázások során, egészen 1648-ig használták.

 IV. Keresztély koronázása 1596-ban (fent) és VIII. Keresztély koronázása a 19. században (lent) 

A koronázására 1596-ban IV. Keresztély egy gazdagon díszített koronát, jogart és országalmát rendelt. A IV. Keresztély-féle regáliának egyetlen darabja, amelyet megőriztek saját korunkig a korona. IV. Keresztély koronája corona aperta, vagyis egy nyitott korona ívek nélkül. Aranyból és zománccal készült, és gazdagon berakott számos gyönggyel és gyémántokkal. Tizenkét levél alakú csúcsa van, két különböző méretben, amelyek együtt egy kört formálnak. A teljes súlya 2,895 g. Ezt a reneszánsz ékszerészeti remekművet a királyi aranyműves, Dirich Tyring készítette. 1640-es években IV. Keresztély kénytelen volt a dán regalia elzálogosítani, annak érdekében, hogy pénzt teremtsen a költséges és katasztrofális háborúk finanszírozására. IV. Keresztély koronáját a fia, III. Frigyes koronázására 1648-ban vissza tudták szerenzi, de a többi dán jelvények elvesztek, így ebben az évben egy új országalmát és egy új jogart rendeltek. 

Az országalma aranyból készült. Zománc és gyémánt díszíti és a tetején egy gyémánt berakásos arany kereszt van. A tömege 895 g. Egy ismeretlen hamburgi aranyműves készítette. A dán király jogara egyike a legcsodálatosabb darab a bárhol Európában található jelvények között. Aranyból készült hosszú pálca, a végén egy nagy gyémánt berakásos koronás zománc liliom. A jogar hossza 98.2 cm és súlya 1,359 g. Nem világos, hogy a jogar egy Koppenhágából vagy Amszterdamból származó ötvös munkája-e. A királynő koronáját az országalmával és a jogarral együtt rendelték meg, de 1790-ben beolvasztották.

III. Frigyes volt az utolsó király, akit IV. Keresztély koronájával koronáztak meg, 1648-ban. Míg a választott monarchia idején a király a papság és a nemesség képviselői koronázták meg, az örökletes és abszolút monarchia bevezetését követően a király koronával a fején, kezében a jogarral és az országalmával érkezett a templomba, ahol szentelt olajjal felkenték. (A szertartás neve is koronázásról felkenésre (dánul: salving) változott.) Az új rendet jelképezte az is, hogy a koronázás –pontosabban: a felkenés – immár nem a koppenhágai régi katedrálisban történt, hanem a Koppenhága közelében levő Frederiksborg várkastély kápolnájában.

Az örökletes és abszolút monarchia bevezetését követően V. Keresztély adott megbízást egy új korona elkészítésére az 1671-ben megtartott koronázására. V. Keresztély koronája aranyból készült és zománcozott, gyémánt, zafír és rubin díszíti. Corona clausa vagyis zárt korona, amelynek köralakja van, nyolc palmettával és ívekkel, felette egy zománc földgömb és egy kereszt a tetején. A korona súlya 2,080 g, és a magassága 21 cm. 1670-ben készített Koppenhágában Poul Kurtz aranyműves. A koronát minden ezt követő dán koronázáson használták, beleértve VIII. Keresztély koronázását is 1840-ben, mely az utolsó dán koronázás volt, a következő királyt, VII. Frigyest, az abszolutizmussal történő szakítás jeleként már nem kenték fel és a koronát sem viselte többet élő dán uralkodó. V. Keresztély koronáját ugyanis az elhunyt dán királyok ravatalán napjainkig használják.

A legújabb darab a dán koronák között a királynő koronája, melyet Frederik Fabritius, a neves koppenhágai aranyműves 1731-ben készítette. A királynő koronája aranyból készült. Ez áll egy oválisból, amelyet nyolc palmetta és ugyanannyi ív alkot, amely metszi egymást közepén, és egy zománcozott földgolyón egy kereszt van a tetején. A korona zománcozott és gyémánttal díszített. A teljes súlya 954 g, magassága 15,5 cm. A koronát használták minden koronázáson, 1731-tól 1840-ig, és a királynők ravatalán a 18. században.

A dán koronázási jelvényekhez tartozó egyéb tárgyak, melyeket szintén a Rosenborg kastélyban őriznek, a következők:

1. a koronázási kard (1648-ban, valószínűleg a Koppenhágában készült, arany, zománc, gyémánt),

2. Az ampulla (1648-ban készült, Koppenhágában vagy Amszterdamban; arany, zománc, gyémánt),

3. az Elefánt rend lánca és a csillagja (arany, zománc, gyémánt),

4. a Dannebrog-rend lánca és a csillagja (arany, zománc, gyémánt) és egyéb kisebb tételek.

A 16-17. században a dán koronázási jelvényeket Koppenhágában, a régi királyi palota pincéjében őrizték, de kb. 1681-ben átvitték a Rosenborg kastélyba, ahol azóta is vannak, 1922 óta a nyilvánosság számára is láthatóak.

1940-ben a dán hatóságok, félve attól, hogy a megszálló német hadsereg elrabolja, a koronákat és a többi tárgyat a Rosenborg Kastély-múzeum eltávolította és egy különleges földalatti óvóhelyre rejtette ek, ahol az ország felszabadulásáig, 1945-ig maradt. 

A következő bejegyzésekben bemutatom a dán királyok koronázási jelvényeit és a koronázáshoz kapcsolódó tárgyakat és helyszíneket.