Oldalak

2013. augusztus 31., szombat

Óbuda

A mai Óbuda végeláthatatlan panelházak sora, 50-60 éve pedig romantikus macskaköves utcák, barátságos kisvendéglők és szegénységet sugárzó vizes földszintes házak halmaza volt. 5-600 éve viszont a középkori Magyarország központjának, az Esztergom, Visegrád, Óbuda / Buda és Székesfehérvár négy- vagy ötszög, a Medium Regni egyik sarka. Királynéi vára, hatalmas gótikus templomai éltek együtt a római múlt még felszínen látható emlékeivel. (A katonavárosi amfiteátrumot akkoriban Kurszán váraként ismerték és erődként használták.)

Buzás Gergely, építész és régész, a visegrádi múzeum igazgatója, s a magyar középkor újraálmodója rövid filmen mutatja be a 14. századi Óbuda legfontosabb épületeinek virtuális rekonstrukcióját.

Füzér vára

A zempléni Füzér község melletti sziklabércen álló vár, közel a mai szlovák határhoz, a mai országterület egyik legromantikusabb vára. A 17. század óta romos vár feltárása és helyreállítása pár éve megkezdődött. Elkészült többek között a vár és a várkápolna digitális rekonstrukciója is.


2013. augusztus 25., vasárnap

Az újraálmodott magyar középkor: Pécs

A középkori Pécs legjelentősebb épületeit mutatja be ez a kisfilm, egy másik pedig a székesegyház 14. sz. végi állapotának virtuális rekonstrukcióját.

Az újraálmodott magyar középkor: Zirc

A középkori zirci ciszterci apátságot III. Béla király alapította 1182-ben, az akkor csaknem lakatlan, sűrű erdővel borított Bakonyban, a Cuha patak forrásvidékén. A templom és a monostor több évtizeden át épült, román stílusban. Az első szerzetesek a rend francia szülőföldjéről, a clairvaux-i apátságból jöttek, amelynek első apátja Szent Bernát (+1153) volt, aki a XII. században nemcsak a rend, hanem Európa szellemi, lelki fejlődésére is nagy hatást gyakorolt. A Magyarországon alapított 18 ciszterci apátságnak több mint a felét az Árpád-házi királyok alapították, azzal a szándékkal, hogy a szerzetesek imádkozzanak a királyért és az országért. Közülük Egres, Zirc és Pilis további alapításokra is tudott vállalkozni, ami virágzó szerzetesi életre utal. Zirc 1232-ben küldött konventet Gotó (Honesta Vallis) apátság benépesítésére. Ez a virágzó élet egészen a tatárjárásig tartott. 

1241-ben szörnyű csapásként zúdult az országra, a mongolok támadása, amelynek számos apátság áldozatul esett. A Ciszterci Rend központosított szervezetének köszönhető, hogy a nagy katasztrófa után mindegyik apátságban újraindult az élet. A külföldi apátságok ugyanis többször küldtek szerzeteseket Magyarországra.


A 14. század közepére megfogyatkozott a magyar apátságok szerzeteseinek létszáma, részint a kolduló rendek egyre növekvő népszerűsége miatt, amihez a század közepén az Európában pusztító pestisjárvány is hozzájárult. 1480-ban Mátyás király kérésére és a ciszterci generális káptalan felszólítására a németországi apátok teljes, azaz 12 fős konventet és apátot küldtek hét magyarországi monostor felélesztésére, így valószínűleg Zircre is. A segítség azonban nem tudta feltartóztatni a hanyatlást. Néhány évtized múlva az apátságok ismét a kihalás küszöbén álltak.

1526-ban a mohácsi vereséget a kettős királyválasztás követte. Az ország belső rendje teljesen felbomlott. A birtokra és hatalomra törő főurak nagyrészt a reformációhoz csatlakoztak, és az apátságokat is zsákmánynak tekintették. A törökök Buda elfoglalását (1541) követően egyre mélyebben nyomultak az országba. 1552-ben Veszprém is kezükre került. Zircen ekkor már nem voltak szerzetesek és a következő években a lakosság is elhagyta. Az apátság javai, könyv- és levéltára megsemmisült, és az épületek is romlásnak indultak. Másfél évszázadon át Zirc teljesen lakatlan volt. Az első állandó telepesek csak 1715-ben, az első három szerzetes 1726-ban költözött Zircre.

A XVIII. században Zirc újjáélesztése során a sziléziai Heinrichau ciszterci apátságából jött szerzetesek új monostor és templom építésére szánták el magukat, noha a középkori templom és monostor falai még álltak, és az ablakok mérművei is megvoltak. Boltozata azonban beomlott. A régi építési stílus sajnos nem tetszett a barokk kor szerzeteseinek. Az új építkezéshez csaknem maradéktalanul felhasználták a régi köveket. Utoljára a templom gyönyörű nyugati oromfalát robbantották fel, 1738. december 19-én. A templomból csupán egy pillér alsó szakaszát hagyták meg emlékként, és Szent Imre szobrát helyezték el rajta.

1912-13-ban Békefi Remig zirci apát Hümpfner Tibor ciszterci atyát bízta meg a középkori apátság megmaradt alapjainak vizsgálatával. Ennek során feltárták az itt látható részt, a káptalantermet és a monachusok dolgozótermét (15. sz. és 19. sz.), és megkeresték a régi épület sarokpontjait, hogy megállapítsák az eredeti itt is látható alaprajzot. A feltárás során több faragott kő került elő. A teljes feltárásra, illetve a feltárt részek konzerválására az I. majd a II. világháború és a szerzetesrendek 1950-ben történt föloszlatása miatt nem került sor. A szerzetesrendek 1990-es visszaállása után majd 20 évet kellett várni a majd a száz éve feltárva álló keleti szárny romjainak konzerválására és helyreállítására. A 2007-ben folytatott hitelesítő ásatás által nemcsak az 1912-ben már kiásott alapfalak, hanem új leletek is napvilágot láttak. A hitelesítő ásatás után két éves munkával sikerült a romokat konzerválni, helyreállítani és bemutathatóvá tenni.
(A Zirci Apátság honlapján megjelent szöveg kivonata.)

Az apátság honlapján megtalálhatóak az ásatásokkal, a rekonstrukcióval és a digitális rekonstrukcióval kapcsolatos tanulmányok.

 A mai állapot

 A barokk apátság

 A középkori apátsági templom

 Készül a mai állapot makettje

A középkori templom oldalfala

 Az egyes építészeti elemeket 3D-s nyomtatóval műgyantából nyomtatták

 A középkori templom elkészült makettje

 Virtuális rekonstrukció: a szentélyrekesztő és a népoltár a déli mellékhajóból

 Készül a virtuális rekonstrukció
- a szerzetesi kórus keletről és felülről

 A laikus testvérek termének boltozata

A laikus testvérek terme

Időutazás: a pécsi dominikánus kolostor

A pécsi dominikánus kolostor létezéséről is kevesen tudnak, helyéről még annyian sem. Az "Archeologia - Altum Castrum Online Magazin", a visegrádi Mátyás Király Múzeum internetes folyóirat rövid összefoglalót közöl a rekonstrukcióról, ahol a rekonstrukcióról szóló tanulmány is megtalálható, illetve a digitális rekonstrukciót elkészítő Pazirik Kft. honlapján egy rövid film, egy virtuális időutazás.

A pécsi dominikánus templom virtuális rekonstrukciója- a belső nyugat felől keletre tekintve: elöl a hajó, középen a szentélyrekesztő, mögötte a szerzetesi kórus és a szentély

2013. augusztus 24., szombat

Az újraálmodott magyar középkor

A magyar középkor legfontosabb alkotásai ma romokban hevernek, alapfalaik vannak meg (mint a fehérvári bazilika esetében), vagy még annyi se (mint a régi esztergomi érseki székesegyház elbontott épülete). Az eredeti épületek gazdagságát, azok fizikai valóját már nem lehet újrateremteni, de a digitális grafika segítségével 3D-s rekonstrukciókon sorra születnek újjá a magyar középkor csodái.

A SziMe3D Kft, a Humansoft Kft. és a Pazirik Informatikai Kft. munkatársai - Balogh András és Fehér András projektvezetők és kollégái - egy külön örökségvédelmi program - a SziMe3DAR projekt keretében 3D-s szkennelési technológiával felmérik a megmaradt kőtöredékeket és azoknak alapján újrarajzolják a rég elpusztult épületeket.

Munkájuk során:

- felmérték a fehérvári Nagyboldogasszony prépostság templomának, a királyi bazilikának gótikus boltozattöredékeit és annak alapján rekonstruálták a boltozatot, majd a belsőt is.

- a 19. századi "újjáépítés" során a középkori pécsi székesegyházat földig rombolták és a helyére egy megálmodott neoromán templomot emeltek. Akkor pusztult el a középkori bazilika késő gótikus hálóboltozata is. A projekt keretében felmérték a megmaradt boltozat-töredékeket, újrarajzolták a boltozatot és elkészítik majd a templom 16. század elejei állapotának rekonstrukcióját is.

A projekt honlapján még sok más rekonstrukciós látható.

A Pazirk Kft. saját munkája volt a zirci program, melynek során rekonstruálták a zirci ciszterci apátság középkori templomát és a kolostor épületeit, valamint a simontornyai vár digitális rekonstrukciója is, melyek a többi rekonstrukcióval együtt a holnapon, illetve a kft. fészbukos oldalán is megtalálható.

Kedvcsinálónak, a zirci rekonstrukció:




2013. augusztus 15., csütörtök

A székesfehérvári királyi bazilika

A magyar Westminster és a magyar Saint-Denis, vagyis a fehérvári királyi bazilika csak alapfalaiban maradt ránk. A maradványokat bemutató romkertről, a templom kutatástörténetéről remek összefoglaló van a fehérvári Szent István Király Múzeum honlapján.

A bazilika alaprajza - Kralovánszky Alán és Biczó Piroska ásatásai nyomán rajzolta Szabó Zoltán

A bazilika rekonstruált alaprajza az építési periódusokkal

A bazilika késő gótikus építéstörténetéről:

"A Szent István király által alapított székesfehérvári Szűz Mária-prépostság bazilikája a középkori magyar királyok legkedveltebb, bár nem kizárólagos temetkezőhelye volt. Mátyás is kiemelten kezelte ezt a templomot, erre utalnak az írott források (Bonfini, Tubero), s legitimációja okán nemcsak magának, hanem apjának és bátyjának, Lászlónak is mauzóleumot kívánt itt emeltetni, a családi reprezentáció dinasztikus szintre emelése céljából, ugyanúgy, ahogy a három Hunyadi a budai királyi palota (díszudvari) szobraiban is megjelenik. Mátyás saját (és alighanem apja és bátyja) síremlékének elkészítésével Giovanni Dalmatát bízta meg. A bazilikai építkezéseket az 1480-as évekre tehetjük. Egy 1483-ban kiadott, Nagylucsei Orbán kincstartótól származó oklevél arról számol be, hogy Kassa szabad királyi város ólmot biztosított a templom fedéséhez. Mátyás sokszor kifejezte elégedetlenségét a pápával szemben, hogy az egyházfő nem támogatja a bazilika átépítését, amely az 1485-ös és 1490-es búcsúengedélyekben végül mégis megvalósult. Mátyás halála idején még sem síremlékének készítése, sem a templom átépítése nem fejeződött be. 

A múlt század vége óta több szakaszban folyó, máig sem befejezett ásatások mindmáig nem tudták a bazilika alaprajzát tisztázni. A megmaradt kőanyagot illetően még nagyobb a káosz, hiszen sok darab provenienciája sem tisztázott, sőt a bazilika és a prépostság kőanyaga teljesen összekeveredett a város egyéb területeiről származó töredékekkel. Az írott források és az alapfalak alapján az a legvalószínűbb, hogy a Mátyás-korban a háromhajós bazilika jelentős bővítése folyt az addigi várfalon túlnyúló új csarnokszentéllyel, s a munka csak a Jagelló-korban fejeződhetett be. 

A bővítmény padlóvonalát a maradványok szintviszonyai alapján a bazilika szintjénél némileg magasabban alakították ki, s mocsaras terület miatt mélyen alapozták. A szentélykörüljáróhoz minden bizonnyal (talán téglalap formájú) kápolnakoszorú csatlakozott, amelynek kontúrjából a középső tengelykápolna poligonális záródásával kilépett. Papp Szilárd azonban kizártnak tartja, hogy e kápolnába akarták volna Mátyást temetni, az analógiák alapján ez inkább Mária-kápolna lehetett. Ugyanakkor az új szentély funerális funkciója a korabeli reneszánsz példák átvételére utal, ilyen például a firenzei Cosimo de'Medici szándéka, hogy síremléke az új San Lorenzo négyzeti kupolaterébe kerüljön. Székesfehérvárott az új szentélyben a Hunyadi-síremlékek koncepcióját alighanem Giovanni Dalmata alakította ki. 

Az új szentélyt késő gótikus hálóboltozat fedte, amelynek egy része Bonfini szerint 1490-ben már készen állt. A megmaradt töredékek legnagyobb hányadát nyíláskeretek alkotják, amelynek szinte kizárólag késő gótikusak. Marosi Ernő már rámutatott a királyi műhely többi, hasonló épületelemével való rokonságára: a pálcatagos, szemöldökköves, gazdag áthatásokkal kialakított nyílások Pesten, Budán és máshol is megjelennek. Találtak reneszánsz nyíláskeretelemet is. A megmaradt boltozati bordatöredékek egyszerűbb hálóboltozatra utalnak, köztük fecskefarkas indításúak is vannak."

2013. július 31., szerda

A keszthelyi ferences templom és végvár

 A Balaton nyugati medencéjének fővárosát  először 1247-ben említik írásos források. Keszthelynek akkor már két temploma volt. A település plébánia-templomát a szombathelyi (Savaria) születésű, tours-i püspök, Szent Márton tiszteletére szentelték és a mai kastély előtt állt. Ugyanez az oklevél említi meg a Szent Lőrinc templomot, melyet a Várkertben feltárt körtemplommal – rotundával – azonosítottak. Feltárt alapfalai a ferences templomtól délre ma is láthatóak. A 13. századi királyi birtokot a Péc nembeli Marcali család szerezte meg, melyet Károly Róbert visszavett, majd hívének, utóbb Laczkfi István nádornak ajándékozott.

Ferences templom és kolostor

A ferences templom és kolostor a magasból- a templom déli oldalán az egykori Szent Lőrinc rotunda alapfalai és a végvér maradványai, északra a kolostor négyszörű épülete, majd a gimnázium "L" alakú tömbje

 Támpillérek sora a templom déli oldalán

A ferences templom hajója és szentélye- jobbra, a diadalív előtt az egykori lettner emeletére vezető ajtó, a szentélyben a gótikus freskók, a neogótikus berendezés és a Róth Miksa-féle üvegablakok

A ferenceseket is Laczkfi telepítette le a városban, akiknek temploma 1386-bnan állt. A keszthelyi ferences templom szabadon álló, keletelt, egyhajós, sokszögű szentélyzáródású gótikus, a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, hozzá észak felől kapcsolódik a rendház (és a 19. századi építésű gimnázium). A templom hajóját és a szentélyt bordás keresztboltozat fedi. A hajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el. A hajó utolsó boltszakaszában emeletmagasságban egy ajtó nyílik, mely a déli oldalon álló lépcsőtoronyból közelíthető meg. Ez az egykori szentélyrekesztő (lettner) felső szintjére vezetett. A középkori szerzetesi templomok elrendezésének megfelelő szentélyrekesztőt a 16. századi rajz is jelzi.



Gótikus falfestmények a szentélyben

A templom szentélyének 14. század végi – tehát az építéssel egyidejű – a 20. században feltárt és restaurált freskói a mai Magyarország legnagyobb felületű gótikus falfestményei.. A templom alapítója Luxemburgi Zsigmond király ellenzékéhez csatlakozott, ezért a király 1397-ben felkoncoltatta. Laczkfit a ferences templom szentélyében temették el, sírkövét a 19. század végén helyezték át a szentély déli falába.

A keszthelyi végvár

A ferences kolostort a mohácsi csatavesztés után alakították át végvárrá. 1550-ben a vár már állt, mert ez év márciusában ,,ex castro nostro Keztel" keltezi levelét Keglevics Péter, akinek 1558-ban Sovics Mihály a várnagya. A kolostornak tényleges várrá történő kiépítését Gersei Pethő János végeztette a 16 .század közepén. A 16. századi névtelen krónikás írásából tudjuk, hogy az összes ajtót, ablakot befalazták, hatalmas gerendákból palánkot róttak a templom köré. A haditanács 1561-ben Gyulaffy Lászlót küldte ki a vár megszemlélésére. Pár évvel később járt itt Giulio Turco olasz hadmérnök.

 A keszthelyi végvárfent: Turco rajza nyomán, lent: a rekonstrukció

Giulio Turco felvételi rajza alapján a vár központja a gótikus ferences rendi templom a hozzá északról csatlakozó kolostorral. E köré építették meg a vizesárok, erősítették meg palánkkal és a kolostor északnyugati sarkán toronnyal, melyet ,, Fehér-bástya" néven említenek. A várnak két bejárata volt, egy lovaskapu az egykori kolostor bejárata előtt és egy gyalogkapu a palánk déli oldalán. Mindkettőhöz fahíd vezetett a vizesárkon keresztül., amelynek a kapu előtti része felvonóhíddal volt ellátva. A rajz szerint a templom nyugati főbejáratát befalazták, de előtte egy kis védőépítmény állott, amely korábbi eredetű. A templom déli oldalán bejelölve látható a csigalépcsős torony, külső falán kisméretű lőrésekkel.

A kolostor bejáratától induló palánk a nyugati homlokzat előtt haladt déli irányba. A déli gyalogkapu a főfal és a palánk találkozási pontjánál helyezkedett el. A kolostor északi falát a Pethő János által épített négyzetes torony, a ,,Fehér-bástya" védte, melynek pincéje a gimnázium épülete alatt ma is megvan. A déli kapu védelmére egy négyzetes kőtorony épült.

Az egész várat övező vizesárok külső oldalát kővel falazták ki. Az árkon kívül két újabb palánk vette körül a külső, ún. ,,Huszárvár"-at.

Újra a ferencesek kezén

A 18. század elején Keszthely vára elvesztette hadi jelentőségét, és a bécsi Haditanács lerombolását rendelte el. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején – bár már jelentősége a várnak nem volt – élelmiszer- és hadianyagraktárnak használták egyes részeit. A szatmári békekötés után a még álló erődítményeket, kapukat, sáncokat lebontották, csak a templom és a rendház kerülte el a rombolást, ezek ma is eredeti helyükön állnak, melyet 1723-ban a visszatelepülő ferencesek helyreállították, ekkor épült a Szent Anna-kápolna is.

1878-ban épült fel a Ny-i torony (építész: Geisel Mór kanizsai építész, kivitelező Laskai Ferenc), melybe beépítették a Ny-i homlokzatról származó rózsaablakot. 1896- ban kezdték meg a templom neogótikus átalakítását (építész: Sztehlo Ottó, Schulek Frigyes irányításával). A templom 1904-ben leégett, majd helyreállították, ekkor készült az új berendezés és belső kifestés- (A neogótikus kifestés már nem látható.) A szerzetesrendek feloszlatásakor, 1950-ben, a ferencesek újra elhagyták Keszthelyt, s oda 1989 után sem tértek vissza, így az egykori ferences templom ma a város központi plébánia temploma.

A végvár déli falát 1957-ben feltárták, és azokból romkertet létesítettek, ahol a régi vár bejáratai, kerek tornyai, falrészeinek maradvánnyal és az előttük húzódó vizesárok nyomai láthatók. A templom helyreállítása – benne a nagy jelentőségű freskók feltárása és restaurálása – 1986-ban fejeződött be.

A mai templom és a kolostor

Ma a templom nyugati homlokzata előtt áll a neogótikus harangtorony, déli oldalán a sokszörű, háromszintes, sátortetős lépcsőtorony. A torony nyugati oldalára építették be az eredetileg a templom torony nélküli nyugati homlokzatáról származó szép rózsaablakot. A torony alatt, a kapu ívmezejét Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló mozaik díszíti, két oldalán címerekkel és egy-egy évszámmal: 1386, 1896. A hajó délii oldalához csatlakozik a téglalap alaprajzú, előcsarnokos, sátortetős Szent Anna-kápolna. A hajó bejárati oldalán neogótikus orgonakarat van. A szentély déli oldalán található Csáktornyai Lackfi Istvánnak, a kolostor alapítójának gótikus sírköve (1397), mellette hármas ülőfülke. A szentély északi oldalán a sekrestye folyosójára két, gyámköves gótikus ajtó vezet és ott áll gróf Festetics Kristóf epitáfiuma is (1768, Hofstädter Kristóf). A szentély falképei 1390 után készültek, a hajó és a kápolna kifestése 1904-ból, a templom festett üvegablakai 1896-ban, Róth Miksa tervei szerint. A templom mai berendezése nagyrészt 1904 után készült.

A rekonstruált szentélyrekesztő


(A műemlékem.hu oldal szócikke („Római katolikus plébániatemplom, volt ferences templom és várrom”, http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=10864, a Várak honlap (www.varak.hu) és a magyar nyelvű Wikipedia nyomán.)

2013. július 2., kedd

Vitéz János érsek studiolója az esztergomi vár Fehér Tormyában

Vukov Konstantin kiváló építész remek tanulmányt írt Vitéz János egykori studiolójáról, melynek mintegy fele ma is áll, s amelyben a híres - s tévesen Botticellinek tulajdonított - freskók vannak. 

Az esztergomi vár az 1595-ös ostrom idején - a Fehér Torony falai majdnem teljes magasságban álltak, bár a torony fele ledőlt

A Fehér Torony, a csatlakozó termek és a kápolna
- a sötéttel jelölt falak az eredeti román-kori falak, a világosabban csíkozott falak pedig az ostrom után, a törökök által épített kiegészítések

 Az erények Vitéz János studiolójában
A studioló keresztmetszete

 A studioló eredeti elrendezése kiszerkesztve
- fent: a zodiákus mai helyét mutatva
lent: a kiszerkesztett boltozott mennyezet, a zodiákus ív eredeti helyével
 Ahogyan a studioló kinézhetett eredeti állapotában- középen, a sarokban nyíló ajtó vezet a torony előterébe, ahol a két bélletes román-kori kapu van,
a baloldalon levő nyitott ajtó ma is létezik, az alsó bástyán levő egykori virágoskertbe vezetett, a terem hosszú falának közepén két ajtó nyílik egymás mellett, a baloldali egy kis előtéren át a kápolnába vezet, a jobboldali pedig valaha a torony emeletére vezető lépcsőre nyílt, melynek pár lépcsőfoka maradt csak meg

 A rekonstruált torony axonometrikus rajza

A képek Vukov Konstantin írásából vannak.

Az esztergomi vár lakótornya, a Fehér Torony

Az esztergomi vár lakótornyáról ez a cikk a város honlapján jelent meg, 2009. február 11.-n.

A Fehér Torony históriája

Az esztergomi Fehér Torony tavaly ősszel került reflektorfénybe, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából építkezés kezdődött a vár déli részén. Bár a hivatalosan megfogalmazott cél egy „védőtető” elkészítése volt, sokan úgy mutatják be a beruházást, mint a „Fehér Torony újjáépítése”. Erről, mint majd alább láthatják, sajnos szó nincs. Bár meglehetősen tartósnak tűnő anyagokból készül, de a tető nem adja vissza a torony eredeti formáját. Védenivaló azonban jócskán kerül e tető alá, tárgyi, szellemi, történelmi örökségének értéke felbecsülhetetlen. Éppen ezért most egy rendhagyó, csak virtuálisan létező műemlékkel foglalkozunk, amely az esztergomi önkormányzat elhatározása szerint épül újjá.

Kezdetek

A történet kezdete egy évezredre nyúlik vissza: 972 körül Géza fejedelem ide tette a Várhegy teljes területére kiterjedő fejedelmi udvarát. A korai Árpád-korban, egész a XII. század végéig a királyi központ a Várhegy északi részén állt. Itt épült fel az a fejedelmi palota, amelyben Szent István született. Első királyi palotánk mellett állt az első templom, a Szent István protomártír kápolna. Délen feltehetőleg az ispáni vár maradványait tárták fel: korai tornyokat, közelükben épületmaradványokat. Magyarország élén, európa élvonalában Esztergomban a Várhegy közepén álló Szent Adalbert-főszékesegyház, és egy erődített kisvár egy területen, de egymástól szétszórtan helyezkedik el, a korabeli Európa uralkodói központjainak királyi rezidenciáihoz és katedrálisaihoz hasonlóan. A Magyar Királyság az európai fejlődés élvonalában állt, legfontosabb uralkodói központja az európai trendeket szorosan követte. Az esztergomi, a hasonló nyugati királyi székhelyekkel együtt, az Árpád-dinasztia egyik legnagyobb formátumú királya, III. Béla uralkodása alatt (1172–1196) alakult át drasztikusan. Béla uralkodása idején kezdődött a Várhegy déli részének legújabb európai fejlődési vonalakat követő kiépítése. Egy erődített tömbbe foglalták a lakótornyot, a palotát és a palotakápolnát. Az összetett épületegyüttes európai mércével is élvonalbeli uralkodói központ, pezsgő udvari élet színtere volt. Olyan fontos személyek is megfordultak benne, mint a hosszú évekig itt élő turbadúr, Peire Vidal, a környéket járó építész Villard d’Honnecourt, vagy a Szentföldre vonuló Barbarossa Frigyes német-római császár. Árpád-házi uralkodóink lakhelye Az épületegyüttes magja a legmeghatározóbb elem, a monumentális Fehér Torony volt. Nevét feltehetőleg a szépen faragott építőkövei világos színe, esetleg a világos vakolat miatt kaphatta, amit feltehetőleg a szabályos építőköveket imitáló kváderfestéssel díszítettek. Az esztergomiak közül is kevesen tudják, hogy itt találhatják a mai Magyarország legrégebbi lakószobáját is. Az esztergomi királyi lakótorony több szakaszban épült, a maradványok több tervváltozás, átépítés emlékét is megőrizték.

A vármúzeum területén – eredeti formájában – ma is láthatjuk a monumentális ikerkapuzatot. Az épület földszinti északi feléből alakították ki az évszázadok építkezései Vitéz János dolgozószobáját, a Studiolót. A híres helyiség, melynek falfestményein néhányan Boticcelli keze nyomát vélik felfedezni, egy keleti ikerablakon keresztül kapta a megvilágítását. Ennek töredékeit a hevenyészett török kori falazatban sikerült megtalálni, mivel a XVI–XVII. század várvívásainak áldozatául esett, természetesen a falak egy részével együtt. A födém két keresztboltíve között pedig a csillagjegyeket ábrázoló Zodiákus-ív húzódott, amit most a helyiség sarkában talál a látogató. Illusztrációnk a Studiolo XV. századi (és az önkormányzat terve szerint helyreállítható) kinézetét mutatja, az eredeti falakkal és a „helyére tett” Zodiákus-ívvel. A Béla-kori déli terem igényesen kidolgozott helyiség volt, falait pilaszterek díszítették, és egy kőpadka keretezte. Megvilágítását szintén egy ikerablak biztosította, és a kutatások megtalálták a helyiség saját latrinafülkéjét is, mely a nyugati falból nyílt. Az északi terem ajtói, az onnan induló folyosó, lépcsőtöredékei (két „lépcsőházat” is találtak) azt bizonyítják, hogy a toronynak második emelete is volt, vagyis összesen háromszintes királyi lakóépületet emeltek Esztergomban, valószínűleg külön „királyi” és külön „királynéi” lakószinttel. A korabeli mércével hatalmas, és a rekonstrukciós rajzokon még mai szemmel is impozáns Fehér tornyot egy magasba törő, csúcsos sátortető fedte, melyet a torony fűtőrendszerének kéményei törtek át. 

Lakótorony és erőd 

Szintén a torony történeti értékét növeli, egyben az Árpádok korának európai Magyarországát mutatja a Közép-Európa legkorábbi gótikus (Ile-de France-i francia gótikus modelleket követő) épületének tartott, a lakótoronyhoz északról hozzáépített várkápolna. A Fehér Torony jól védhető és kiváló lőállást biztosító tömbje nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világhódító mongol hadak hosszú ostroma sem tudta bevenni a Várhegyet, amit a hispániai származású Bojóti Simon ispán védett. Katona József Bánk bánjában a „bojóti faj” nem a „jó oldalon” kapott helyet, a történelem azonban nem általánosít: a vár védelméért Simon ispán jutalmul a környéken jelentős birtokadományt kapott. IV. Béla alatt, a tatárjárás következményeként azonban a királyi székhely átköltözött Budára, az esztergomi Várhegy királyi adományként az érsekek tulajdonába került. Így lettek az esztergomi érsekek, a magyar egyház fejei, a Fehér Torony új lakói is.

Az olyan művészetpártoló érsekek, mint Telegdy Csanád, Széchy Dénes vagy Vitéz János számos új és európai hírű épülettel gazdagították új lakóhelyüket. Vitéz János megbízásából ekkor vált teljessé a Studiolo a Fehér Torony földszintjén. 

A Fehér Torony pusztulása 

A nagy erejű, messzire elhordó ágyúk megjelenésével a korábban ártalmatlan Szent Tamás-hegy a mindenkori várvédők (hol magyarok, hol éppen a törökök) legádázabb ellenfele lett. A hegyre telepített ütegek a vár számos pusztító ostromában lövedékeikkel az éppen a Szent Tamás-heggyel szemben álló Fehér tornyot alaposan megrongálták. A legvégzetesebb ostrom az 1595-ös volt, de paradox módon pont ennek köszönhetjük a Fehér Torony leghűbb ábrázolását. Meyerpeck metszetén a felhasadt oldalú torony a központban áll. A hatalmas lakótorony sarkán kerestek fogást a tüzérek, mint látszik, sikerrel. Az ötszög-alaprajzú Fehér Torony falait ugyanis a találkozásuknál lehetett a legkönnyebben meggyengíteni, és a pattantyúsok ezt meg is tették. Az épület kárára, de az utókor szerencséjére: a hatalmas résen belátunk a torony gyomrába, és látjuk a három szintet is. A torony teteje is hiányzik, de ott éppen a felmagasodó kémények mutatják, mekkora is lehetett a sátortető. Sajnos az ostromok során végül a felső szintek eltűntek, és kilőtték a földszinti terem sarkait is. Az egyszintesre zsugorodott torony elomlott sarkait hevenyészett falakkal töltötték ki, ami az ágyút alkalmazó ostromtechnika idején a védelem szempontjából előnyösebb is volt, hiszen nehezebben szétlőhetővé, kerekebbé formálta az épületet. A belső helyiségeket földdel töltötték fel, ami évszázadokra elfedte a Studioló freskóit. Lapos ágyúállást alakítottak ki a vár déli sarkán. 

Hét évtizednyi ideiglenesség után újjáépítési tervek 

Az 1930-as években kutatások indultak, a Studiolót kiásták, ám a munka hamar abbamaradt. A későbbi jobb megoldás reményében a földtől megtisztított építményt egy lapos betonfödémmel zárták, az akkori tervek szerint néhány évre, amíg a kutatások nyomán a szakemberek elkészítik az újjáépítés terveit. Ekkor került a Vitéz János-dolgozószobára is a „betonplafon”, bár már akkor sejthető volt az eredeti falak helye és a kettős boltívrendszer a csillagjegyes ívvel. A második világégés azonban közbeszólt, a néhány évből hét évtized lett, sőt ki tudja, mennyi, hiszen az új, az eredetinél két szinttel is alacsonyabban lévő toronysisak alatt is megmaradt a betonfödém. Az elmúlt évtizedek kutatásai a középkori Magyarország legimpozánsabb és legfontosabb lakótornyának számos elemét feltárták. Így viszonylag pontosan ismerjük annak szerkezetét és arányait. A megválaszolásra váró kérdések tisztázására az esztergomi önkormányzat éppen mostanában hoz létre nemzetközi kutatócsoportot. A régészeti feltárások mellett számos meglepetéssel szolgálhatnak a török-kor hevenyészett falpótlásai, hiszen ezekbe a falakba a korábbi épületek maradványait, így a kőből faragott ablakkereteket, boltozati elemeket is beledolgozták, s ezek alapján sokkal pontosabb kép alakul ki az egykori toronyról. Aki addig sem tudna várni, érdemes megtekintenie a visegrádi Salamon-tornyot, mely az esztergomi Fehér Torony mintájára épült, csak szerényebb kivitelben és kevésbé látványos közegben. Az esztergomi Várhegy déli sziklaperemén magasodó Fehér Torony igazi európai uralkodói rezidencia volt. 

A város így is szeretné látni és megmutatni.

Az esztergomi vár

Az esztergomi várat ma a klasszicista bazilika uralja, mellette majdnem eltörpülnek az egykori királyi, majd érseki vár maradványai. A 12. századi királyi vár "közepe" a lakótorony volt, melyet fehér köveiről vagy éppen fehérre meszelt falairól a kortársak Fehér torony néven emlegettek. A toronyhoz csatlakozott a ma is álló várkápolna, valamint a királyi ünnepségeknek helyet adó nagyterem.  A tatárjárás után IV. Béla várat az érseknek engedte át, s az esztergomi érsekek - a 15. század közepétől az ország prímásai -, előbb Széchy Dénes, majd Vitéz János, végül pedig Bakócz Tamás a várat gótikus, majd azzal vegyes kora reneszánsz stílusban építették át. A vár és a város 1541-ben török kézre került, s több sikertelen ostrom után, csak 1687-ben került újra magyar kézre. A 150 éves török megszállás és az ismétlődő ostromok következtében az egykori érseki székesegyház, a Szép Templom, és a vár rommá lettek. A bazilika maradványait a Nagyszombatból visszaköltöző érsek, Rudnay Sándor bontatta el, hogy helyet csináljanak az új bazilikának és a köré tervezett új magyar Rómának. A királyi, majd érseki vár maradványait földdel tömték be és ez feltöltés rejtette a lakótorony és a kápolna romjait egészen az 1930-as évekig, amikor is a maradványokat kiásták és részben helyreállították. Az utóbbi években a lakótorony jelzésszerű újabb felépítményt kapott, mely sok vitát váltott ki.  

Az esztergomi várhegy épületei

III. Béla palotája
fent: alaprajz, lent: rekonstruált látkép a Duna felől




A "Szép Templom" alaprajza
a bontások előtt készült felmérési rajzok alapján


A lakótorony és a várkápolna a Várhegy csúcsán a 15. sz. végén

A palota 15. századi állapota
legfelül: látkép a Duna felől, fent: délről, a Bazilika felől, lent: a gótikus nagyterem fa donga boltozata


A 18. századi katonai épület várudvar felé eső falai párkány magassági őrzik az egykori gótikus nagyterem méreteit, bár az kétszer ilyen széles volt!

 A Várhegy a Fehér torony falaival
fent: a torony felmagasítása előtt, lent: az építkezés után

S hogyan nézne ki a rekonstruált gótikus nagyterem és a teljes magasságában visszaépített Fehér Torony? A számítógépes grafika nagyszerű találmány, ahol az ilyen romantikus tervekkel is el lehet játszani! (Megjegyzem, már elég adat és töredék áll rendelkezésre ahhoz, hogy a gótikus nagytermet és az előtte húzódott zárt erkélysort valóban rekonstruálni lehessen!

A gótikus nagyterem és a Fehér torony elméleti rekonstrukciója
- itt látszanak jól a klasszicista bazilika méretei!

2013. július 1., hétfő

V. Károly, akinek birodalma felett sosem nyugodott le a nap

Habsburg Károly (Gent, 1500. február 24.  Yuste, 1558. szeptember 21.), Szép Fülöp, házassága révén kasztíliai király, és (Őrült) Johanna, a kasztíliai és aragóniai trón örököse, Kasztília királynőjének a fia volt, így személyében egyesítette a Habsburg és burgundi örökséget: apai nagyszülei Miksa német-római császár és Burgundi Mária (Merész Károly burgundi herceg egyetlen gyermeke és örököse), míg anyai nagyszülei II. Ferdinánd aragóniai király és Izabella kasztíliai királynő, akiknek a házassága egyesítette első ízben Spanyolországot. Károly 16 évesen, I. Károly néven (1516–1556) Spanyolország királya (Kasztíliában 1555-ig csak kormányzó), ezzel együtt Nápoly és Szicília királya, három év múlva, 19 évesen, V. Károly néven német király (1519–1556), majd harminc évesen német–római császár (1530–1558).
 V. Károly - "az Istennel spanyolul, az urakkal olaszul, a hölgyekkel franciául,
a kutyámmal meg németül beszélek" -
 Tiziano festménye
A Habsburg Birodalom V. Károly alatt érte legnagyobb kiterjedését, innen eredt a mondás, hogy „birodalmában sohasem nyugszik le a Nap”: a spanyol koronához hoz hozzátartozott ekkoriban az újvilág nagy része és a Nápoly-Szicíliai kettős királyság is. A spanyol uralkodó ezenkívül magánvagyonként, a spanyol koronától függetlenül rendelkezett Burgundiával és Flandriával is.
V. Károly uralkodás korszakhatár a középkor és az újkor közt: ő volt az utolsó császár, akit a pápa koronázott meg, és ugyancsak ő volt az utolsó uralkodó, aki német-római császári címét megpróbálta felhasználni az európai hegemónia megszerzéséhez. Uralkodása idejére esett a reformáció, a lovagkor alkonya ( az utolsó lovagi csatát Károly seregei vívták Paviánál), a német parasztháború és a közép-európai oszmán terjeszkedés.
Az amerikai kontinensről befolyó nemesfém révén hatalmas vagyon halmozódott fel a kincstárban. Ennek ellenére Spanyolország gazdaságilag az államcsőd felé haladt. A hazai áruk drágábbak voltak, mint a más európai áruk, ami lehetetlenné tette az exportot. A posztó kivételével minden termékből, még búzából is importra volt szükség. A beáramló tömérdek nemesfém hatására a pénz igen sokat vesztett értékéből, ami csak felnagyította az egyébként általános európai árforradalmat. Ez még inkább sújtotta a gazdaságot. A nemesfémek egy részét tovább küldték Flandriába, ahol iparcikkeket kaptak cserébe. Azonban Flandria és Burgundia is az ő birodalmának részei voltak, érthető volt azokat fejleszteni az elmaradott Spanyolországgal szemben. Spanyolország rendelkezett a legnagyobb zsoldoshadsereggel Európában, így nem csoda, hogy befolyó nemesfém nagy részét felemésztette a hadsereg (valamint az uralkodói építkezések).
 V. Károly birodalma Európában (fent) és
a spanyol birodalom (lent)

Bár Károly a világ egyik legnagyobb hatalmú uralkodója volt, ha nem a leghatalmasabb, akivel csak az oszmán Szulejmán szultán vetélkedhetett, az ellene szerveződő koalíció és a kor konfliktusai azonban kimerítették, és 1556-ban megfáradva mondott le trónjairól. Még a 60 éves kort sem töltötte be, amikor meghalt.
Károly lemondása után az osztrák birtokok, valamint a német-római császári cím Ferdinánd főherceg, magyar és cseh király öröksége lett (I. Ferdinánd császár), míg a spanyol korona, a németalföldi és burgundi örökség, valamint a nápoly-sziciliai kettős királyság trónja V. Károly legidősebb fia, II. Fülöp öröksége lett. Ezáltal a Habsburg ház egy osztrák és egy spanyol ágra vált szét. A spanyol ág 1700-ban II. Károly királlyal, az osztrák ház férfiágon VI. Károly császárral 1740-ben halt ki.
(A magyar nyelvű Wikipedia nyomán.)
A címerek lelkes barátainak: V. Károly császár címerek - a Wikipedia egyik nagyszerű grafikusának művei
A császári címer: arany pajzsban kétfejű fekete sas mellén az uralkodó saját birtokainak címere, körülötte az Aranygyapjas rend lánca és jelvénye, felette az infulás császári korona.
A császári címer egyszerű (fent) és díszített változata (lent) 

I, Károly, mint spanyol király címere: vörössel fegyverzett kétfejű fekete sasa mellén az uralkodói nagy címer, mögötte a vörös burgundi kereszt, felette a spanyol korona, két oldalt "Herkules oszlopai", vagyis a gibraltári szoros, rajta Károly jelmondata, "Plus ultra" (ezúttal franciáiul)